Jogerősen is Gattyán Györgynek és költségvetési csalással vádolt cégeinek adott igazat a Kúria a NAV-val szemben, írja a Forbes. Gattyán cégbirodalmával szemben 2012-ben indult nyomozás, amiben azt feltételezték, hogy egyik cége, a 2009-ben bejegyzett WebMindLicenses (WML), illetve jogelődje 2008-ban csak azért állapodott meg egy portugál céggel, a Lalibbal, hogy kibújjon a magyarországi Áfa-fizetési kötelezettség alól. A megállapodás alapján ugyanis Gattyán cégei itthon csak a társasági adót fizették be, az Áfá-t Portugáliában fizették, ahol az akkor 4 százalékponttal alacsonyabb volt.

A nyomozás hivatalosan csak 2012-ben indult - ekkor foglalták le Gattyán cégeinek szervereit, megszerezve ezzel a belső levelezést -, de Gattyán telefonbeszélgetéseit vélhetően már 2010 óta hallgatták. Az Európai Bíróság iránymutatása szerint mindkettő túlzó beavatkozás volt. Az első fokon eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az iránymutatást figyelembe véve Gattyánéknak adott igazat, különös tekintettel arra, hogy a NAV még a túlzott beavatkozással beszerzett bizonyítékokkal se tudta igazolni gyanúját.

Sőt, mint azóta kiderült, a WML 2009-11-ben 4,5 milliárd forinttal túlfizetett, az adóhatóság azóta jóvá is hagyta az összeg visszatérítését - amihez a cég számlái zárolása miatt nem tud hozzáférni.

A Kúria csütörtöki ítéletében alapvetően helyben hagyta az első fokú ítéletet. Például egyértelműen kizárta a lehallgatott telefonbeszélgetséek felhasználását a perben. Az Európai Bíróság iránymutatásával szemben viszont a nyílt nyomozati szakaszban lefoglalt levelezés felhasználását megengedte a NAV-nak.

A Kúria ítélete túlmutat a konkrét ügyön, a Forbes szerint lényegében azt mondták most ki, hogy közigazgatási eljárásban szűkebb a hatóságok eszköztára annál amit büntetőeljárásban használhatnak, így például adóztatási céllal nem rendelhető el titkos információgyűjtés. Azt csak büntetőügyben lehet - olyanban, ami Gattyánékkal szemben a közigazgatási eljárással párhuzamosan indult, és jelenleg is folyamatban van.