A magyar állam valójában már létező munkahelyek megteremtéséért támogat cégeket

Egészen különös állami cégtámogatásokra bukkant a Magyar Nemzet. A lap szerint az egyedi kormánydöntések alapján kötött támogatási szerződésekben olyan laza feltételeket határozták meg a kedvezményezett cégek számára, hogy azok nagy része valójában már a megállapodás pillanatában is teljesült.

Az egyedi kormánydöntések kimondott célja a munkahelyteremtés lenne, a szerződésekben így a cégeknek ezt kellett vállalniuk, egy konkrét bevételi célt, valamint hogy az új alkalmazottak között hány százalékban lesznek felsőfokú végzettségűek.

A Magyar Nemzet azonban több példát is hoz arra, hogy milyen alacsonyan volt a léc:

• Az energiaitalairól ismert Hell-csoport 7 milliárd állami támogatást kapott, ezért vállalták, hogy a 172 fős munkavállalói létszámot 492 főre emelik, és 2020-ra 27 milliárd forintos árbevételt érnek el. A gond az, hogy a cégcsoportnak már az aláírás évében 30,4 volt az árbevétele, és több mint 600 alkalmazottjuk volt, szóval még akkor is sikerült volna elérni a célt, ha nem hogy felvesznek, hanem egyenesen kirúgnak embereket.
  
• Ehhez hasonlóan a Continental Automotive Hungary Kft. azt vállalta, hogy az 1699 munkavállalójuk mellé felvesznek még 130-at, az árbevételük pedig legalább 67 milliárd forint lesz. Az állam 2016 végén írta alá a céggel a szerződést, amikor a NAV adatai szerint már 2023 alkalmazottjuk volt, az árbevételük pedig elérte a 73 milliárd forintot.
  

A megállapodásokat a kormány nevében a külügyminisztérium kötötte meg, a Magyar Nemzet most a Transparency International segítségével közérdekűadat-igénylési pert indított ellenük, hogy betekinthessenek a döntést megalapozó dokumentációba.