Inkább a fiam döglene meg, mint az unokám

• Két éve egy bedrogozott apa otthon megkéselte magát és a másfél éves kislányát. 
• A mentők azonban csak a férfit vitték kórházba.
• A nagymamának állítólag fogalma sem volt róla, hogy az unokája is megsérült, pedig tisztába is tette.
• A háziorvos is látta a kislányt: minden sérülését benézte, és simán hazaküldte. A kislány majdnem meghalt, az ügyészség most perbe fogta az orvost és a nagymamát.
  

Nagy csődület volt 2015. szeptemberének egyik szerdáján a lajosmizsei Orgona utcában. Rendőrök és mentők szálltak ki egy helyi családi házhoz, az utcán pedig bámészkodók tömege találgatta, mi folyik ott. A mentők végül egy férfit vittek magukkal, szúrt sérülésekkel, majd mindenki szétszéledt.

Délután azonban a mentőknek újra ki kellett szállniuk, ez a félnapi késedelem pedig majdnem egy kislány életébe került. A másfél éves Editen (az ő nevét megváltoztattuk) ugyanis ennyi idő alatt sem a saját nagyanyja, sem a mentők, sem a körzeti gyermekorvos nem vette észre, hogy a férfi, aki egyébként az apja volt, nem csak magát, hanem őt is megszurkálta.

A háziorvost most azzal vádolja az ügyészség, hogy trehány módon vizsgálta meg a kislányt, a nagyanyát, T-nét, azzal, hogy el akarta titkolni unokája sérülését, a mentők pedig csak széttárják a kezüket, nekik senki sem szólt arról, hogy az egyébként véres arcú kislánynak bármi baja lenne. A ügynek kedden indult a bírósági tárgyalása, ez alapján megpróbáljuk megválaszolni, mégis hogyan történhetett mindez?

Egyik kezében egy véres kés, a másikban a kislány

Az Orgona utcai házban több generáció élt együtt: a nagymama és az élettársa, a fiai és lánya, valamint legalább egy unoka. Rájuk járt a rúd, a 60 éves T-nét korábban leszázalékolták, lánya rokkantsági segélyből élt. A 31 éves Józsefnek pedig hiába volt munkája egy csirkefeldolgozó üzemben, a szerelmi élete romokban hevert. A kislányának, az akkor másfél éves Editnek az édesanyja ugyanis nem akart velük élni, a nagyanya vallomása szerint inkább “kalandozott”, közben viszont hitegette a férfit.

Hogy ebből mi igaz és mi nem, azt nem tudni, József mindenesetre teljesen szétesett 2015 őszére. Kristályt kezdett szívni bánatában, T-né pedig azt mondta, volt, hogy a gyermeke anyjával való találkozás után olyan hangosan bömböltette a zenét a szobájában, hogy kitörtek az ablakok.

Az egyik szerda reggel azonban a nagymama furcsa hangokra lett figyelmes főzés és takarítás közben, majd meglátta a szoba ajtajában a fiát, aki tiszta vér volt, az egyik kezében egy 9 centiméteres kés, a másik kezében pedig a véres arcú kislánya.

Ma már tudni, hogy József a szobában háromszor megszúrta magát a késsel, négyszer pedig a kislányát, akinek a szúrások következtében felnyílt a melle és a hasürege, sérült a gyomorfala és a mája, és egycentiméter mélységű vágások lettek a testén.

Arról, hogy mi történt ezután, arról eltér az ügyészség és a család véleménye. A vádirat szerint T-né kivette a babát a fia kezéből, majd azonnal szólt az élettársának, hogy hívják a mentőket és a rendőrséget. Ezt a családtagok meg is tették, a vád szerint még külön hangsúlyozták is a telefonban, hogy József megkattant, és megszúrta a gyereket is. Eközben a ház előtt elkezdtek gyűlni a szomszédok is, akik szintén felhívták a mentőket és a rendőrséget is, és ők is hangsúlyozták, hogy egy gyerek és egy felnőtt is megsérült.

Az ügyészség szerint ugyanakkor a kiérkező rendőröknek és mentőknek T-né letagadta, hogy a kislánynak baja esett, ezért a mentők végül csak a fiát, Józsefet vitték kórházba.

T-né szerint ilyen nem történt, és neki fogalma sem volt róla, hogy az unokája is megsérült. “Nem tagadtam volna el a Editet, ha tudom, hogy megsérült akkor ő lett volna az első. Inkább a fiam döglene meg, mint az unokám” - mondta a bíróságon. A testén látott ugyan egy kis vágást, de arról azt hitte, hogy a nem sokkal korábban kitört üveg okozhatta, és amúgy is “körömnagyságú” volt. A vallomása szerint teljesen meg volt zavarodva, még az ajtófélfának is nekiment a fia véres testét látva. Ez valóban megrázhatta, mert még a tárgyaláson is elsírta magát beszéd közben.

Hiába volt azonban a nagymama sokkos állapotban, az ügyész a tárgyaláson nem akarta elhinni, hogy nem vette észre a sérüléseket a kislány testén. Hiszen később tisztába tette, és még a pólóját is felhúzta. Egy ponton az ügyész előhúzott egy képet a megkéselt kislányról, és azt megmutatva kért magyarázatot a nőtől.

“Valójában ennyi vágás volt rajta? Úristen!” - mondta erre T-né. Azt állította, hogy ő csak egy kisebbet látott, a gyerek feje pedig az apja sérüléseitől lehetett véres.

A mentőket nem érdekelte a kislány

Azt, hogy T-nének igaza van-e, vagy valóban letagadta az unokája sérüléseit, hogy ezzel mentse a fiát, majd a bíróság eldönti. A történet azonban itt nem ér véget, a 60 éves, nagyothalló, leszázalékolt, analfabéta T-né mellett ugyanis mások is látták a kislányt, kiszállt például a helyszínre az Országos Mentőszolgálat legalább egy esetkocsija.

A mentősöknek a vádirat szerint tudniuk kellett arról, hogy a helyszínen egy felnőtt mellett egy gyerek sérült is lehet (hiszen riasztáskor a betelefonálók még ezt mondták), mégis bemondásra elhitték a sokkos állapotban lévő nagymamának, hogy a kislánynak nincsen semmi baja. Pedig T-né szerint az egyik mentős még le is törölte a vért a kislány arcáról.

Megkérdeztük az Országos Mentőszolgálatot, hogyan történhetett ez, és mi a bevett eljárásuk hasonló helyzetben, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Korábban viszont egy közleményben azt írták, hogy a helyszínen tartózkodók csak egy férfi sérültet jeleztek, és tagadták, hogy bárki más megsérült volna.

Végül a mentősök elvonultak, és csak Józsefet vitték magukkal, Edit maradt a nagyanyjáékkal. T-né ekkor azonban úgy döntött, mégsem árt, ha a kislányt látja egy orvos, ezért elküldte a lányával a körzeti gyermekorvosukhoz Dr. R-hez. Az ügyészség szerint egy kamusztorit is kitalált arról, hogy a kislány üvegbe mászott ezért vannak rajta a sérülések, T-né azonban azt állítja, hogy ő tényleg ezt hitte.

Mindenesetre a lány a valóban elment az orvoshoz, aki meg is vizsgálta a szétszurkált gyereket, majd közölte, hogy nincs semmi baj, bekötözi a sebet, lehet hazamenni, a kötést pedig lehetőleg ne érje víz.

A kislány pár óra múlva rosszul lett, és végül csak az mentette meg az életét, hogy a nagyanyja koradélután már tényleg kihívta hozzá a mentőket, akik akkor már tényleg bevitték a kórházba.

Az orvosnak fogalma sem volt róla, milyen egy szúrt seb

Dr. R története kiemelkedik még ebből a sztoriból is. Az orvos több mint 30 éve dolgozik gyerekekkel, korábban egy kórház gyerekosztályán, de már több mint tíz éve Lajosmizsén. Amikor megérkezett hozzá T-né lánya Edittel, nem is rendelt, hanem éppen csecsemőtanácsádást végzett, de mivel az ő betege volt, ismerte is, ezért nem akarta más orvoshoz irányítani, inkább othagyta a tanácsadást, és átsétált vele a saját szobájába.

Ott a vallomása szerint megvizsgálta, megtapintotta, pulzust, légzést, szívverést is nézett, és bár látta a “bőrsebnek” látszó vágásokat, végül csak fertőtlenített és bekötözte a sebeket.

Ennek az oka pedig az volt, hogy a saját bevallása szerint gyermekorvosként semmilyen tapasztalata nem volt hasonló sérülések kezelésében, soha nem is látott hasonlót, hiszen nem traumatológus, és sürgősségi osztályon sem dolgozott sosem. Emiatt pedig feltétel nélkül elhitte T-né lányának, hogy a vágások csak felületi sérülések.

“Jóhiszemű voltam, hittem neki. A sérülések megítélésében fontos a kórelőzmény, ebben az esetben a nagynénje elmondásából állapítottam meg, hogy felszínes bőrsebek lehettek. Kisvárosi településeken bizalom hiányában nehéz boldogulni” - magyarázta az orvos a vallomásában, majd hozzátette, hogy ha szúrt sebekkel bármi tapasztalata lett volna, vagy a nagynéni elmondja, hogy mi történt valójában, azonnal mentőt hívott volna.

Így viszont a kislányt hazaküldte, és ment vissza a tanácsadására, ahol már várta a többi páciense. Még a vizsgálatról kötelezően elkészítendő dokumentációt is csak később vitte fel a számítógépére, bár ez szerinte teljesen megszokott dolog egy háziorvosnál, hiszen épp más dolga volt.

Edit délután vért hányt kakaóivás közben, ekkor T-né végül kihívta a mentőket. A nő azt állítja, hogy ő a kórházban az életmentő műtét közben szembesült vele először, milyen súlyos is volt a kislány sérülése.

Ezek után hogyan lehet hinni bárkinek?

Az ügy több szereplőjének életét is tönkrevágta. T-né hiába mondta azt, hogy mindene az unokái, akikből 17 is van, Editet elvették a családtól, jelenleg nevelőszülőknél él. A nőt pedig segítségnyújtás elmulasztásával vádolják.

József 13 év fegyházbüntetést kapott márciusban, emberölési kísérlet miatt. A tárgyaláson azt mondta, mindketten áldozatok a gyerekekkel.

Dr. R szintén vádlott, őt foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel vádolja az ügyészség. Ennek ellenére még mindig Lajosmiszén praktizál, bár az eset láthatóan megrendítette, a tárgyalás közben állandóan izgett-mozgott, a vallomását is írásban adta be, elmondani nem akarta. A világba vetett bizalmának pedig úgy látszik, hogy vége.

“A hiba az volt, hogy tudomásul vettem a rokon tájékoztatását. Ebből azt a tanulságot vontam le, hogy nem lehet hinni azoknak, akik behozzák a gyerekeket. De akkor ezek után hogyan lehet ilyen kicsi betegeket gyógyítani, és hinni az orvos-beteg kapcsolatban?” - mondta a vallomása végén.

A bíróság jövőre folytatja az ügy tárgyalását, azt nem tudni, mikor hoznak ítéletet.