Sok hódmezővásárhelyit megmozgatott a hír, hogy egy fiatal gólya, szakítva az ősi szokásokkal, nem költözött át télire Afrikába, hanem a városban maradt. A vasarhely24.com beszámolója szerint

a Kutasi út és a Simonyi sarkán álló iskolaépület kéményén található fészekben ácsorog, vagy a környéken, például az Epreskertben bogarászik.

A lap egyik olvasójának videóján jól megfigyelhető, hogy a gólya látszatra teljesen egészséges, a közeledő ember láttán hamar szárnyra kapott:

A kérdés persze nem az, hogy most jól van-e, hanem hogy tud-e majd télen táplálkozni. Ehhez két dolgot érdemes tudni:

1. egy jó évtizede kezdődött tendencia, hogy kimutatható számú, évi 1-2-3 tucatnyi gólya nem költözik el Dél-Afrikába, hanem nálunk telel ki
   
2. a gólyák télen is találnak táplálékot, mindaddig, míg a földet nem borítja vastag hóréteg és a természetes vizek be nem fagynak.
   

Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület szakértője elmesélte, hogy eddig egyetlen olyan gólyát találtak, amelyik nálunk telelt át és közben elpusztult, de ez sem éhen halt. 

Orbán szerint értelmetlen és szükségtelen megetetni az ittmaradt gólyákat. Ezek nem legyengült példányok, hanem kísérletezők, akik kisebbnek ítélik a maradás kockázatát, mint a többezer kilométeres repülését. Így működik az evolúció: ha a klíma felmelegszik, és megéri inkább maradni, egyre több gólya adja majd fel a költözést. 

Orbán különösen veszélyesnek tartja, hogy volt, ahol a kevés táplálékra hivatkozva lelkes emberek már augusztusban etetni kezdték a gólyákat. Emiatt olyan madarak is itt rekedhetnek, amelyek egyébként elköltöztek volna. 

A gólyaetetés rövid távon jó ötletnek tűnhet, de már középtávon kárt okoz a fajnak - hangsúlyozta a madárvédő.

Az MME weboldalán ezzel együtt évek óta szerepel egy gyakorlati tanácsadó arról, hogy ha már mindenképp gólyát akarunk etetni, akkor mit adjunk neki. 

Íme az MME által jóváhagyott ideális téli gólyamenü, hangsúlyozva, hogy az a legjobb, ha nem adunk nekik a világon semmit:

• 10 cm-nél nem szélesebb keszegek, a magas hátú vagy ennél nagyobb halak darabolva
  
• 10–15 cm hosszú, kétujjnyi vastag nyers marhahús darabok; kacsa-, liba-, pulyka-, tyúkszív és zúza; apró, hosszúkás darabokra vágott csirke farhát (nyers disznóhús a féregfertőzés veszélye miatt sem állatnak, sem embernek nem adható!)
  
• tenyészetből származó egér, süldő patkány, naposcsibe és naposkacsa tetemek.