Épül-szépül Kisvárda belvárosa, lassan kész lesz a stadion, egy csúszdaparkot is beterveztek, csak a szegényektől szabadulnának. Igaz, az önkormányzat másfélmillió forintot fizet a szociális bérlakások lakóinak, ha vállalják, hogy lakást vesznek belőle, de ennyi pénzből lehetetlen Kisvárdán lakáshoz jutni, úgyhogy az érintettek többsége kénytelen másik településre költözni. Egy képviselő szerint eddig 20-30, többnyire roma család hagyta el így a várost, és hamarosan mások is sorra kerülhetnek. Szurovecz Illés cikke az Abcúgon.

“A főtéren úgy díszítenek, hogy különb lesz mint Pest” – gúnyolódott egy kisvárdai roma asszony hétfő délelőtt, távol a belvárostól. “Ez meg olyan mint a Hős utca” – kontrázott rá egy fiú az út túloldaláról.

És tényleg, ha az ember sétálni indul Kisvárdán, ahonan Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter bekerült a Parlamentbe, egyre-másra Széchenyi-terves plakátokba és újonnan felhúzott épületekbe ütközik. Csak pár látványos példa az elmúlt évek fejlesztéseiből, amelyekre komoly EU-s és állami pénzeket kapott a 17 ezer fős, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település:

a város határában épül egy 2500 férőhelyes stadion kétmilliárd forintért, ami az eredeti tervek szerint őszre készült volna el,

• 450 milliót nyertek egy fejjel lefelé álló tájházra és a horgásztóba süllyesztett akváriumra,
  
• lesz vízi filmstúdió és csúszdapark,
  
• tavaly év végén 3,5 milliárd forintot adott a kormány multifunkcionális sportcsarnokra,
  
• 700 milliót a fociakadémia fejlesztésére,
  
• 500 milliót fürdőfejlesztésre,
  
• 408 millió forintért atlétikai centrummá alakítják a Bessenyei György Gimnázium tornatermét,
  

és 700 milió forintért építettek egy Nemzetiségi-Roma Módszertani és Oktatási Központot is, amit telepakoltak kondigépekkel, majd odaadták a helyi focistáknak és kézilabdázóknak. A HírTV riportja szerint a romákat be sem engedik az épületbe, bár erről nem tudtunk megbizonyosodni, mert hiába mentünk oda nyitva tartási időben, zárva volt a kapu.

Az oktatási központnak indult edzőteremtől pár háznyira, a Tordai utcában roma családok élnek komfort nélküli, szociális bérlakásokban. Bár a tetőt nemrég felújította az önkormányzat, így is borzasztóak a körülmények. “Mindegyik lakásban jelentkezik a penészedés és a vizesedés, mint egészségre káros legfőbb problémák. Egy lakás kivételével mindegyikben jelezték a lakók a rágcsálók (egér és sajnos patkány), valamint bogarak (csótány, hangya) jelenlétét az épületben” – írják a város 2015-ben elfogadott, Integrált Településfejlesztési Stratégiájában.

“Ennél bármi jobb lenne” – foglalta össze röviden a véleményét Márk, aki épp a barátnője társaságában üldögélt a kerítés tövében. A lakók többségéhez hasonlóan ők is szívesen elköltöznének innen, ha lenne hová. Szemlátomást ezt szeretné az önkormányzat is, amely 2013-ban úgy módosította a szociális bérlakásokról szóló rendeletet, hogy némi pénzért cserébe könnyen megszabadulhassanak a problémásnak tűnő lakóktól.

De miről van szó pontosan? 2013 óta az önkormányzat lakásonként maximum másfélmillió forint támogatást adhat azoknak, akik közös megegyezéssel bontják fel a várossal kötött bérleti szerződésüket. Ez egy vissza nem térítendő támogatás, amit csak lakásvásárlásra vagy lakásépítésre lehet költeni. A rendeletben kikötötték azt is, hogy aki ilyen támogatásban részesül,15 évig nem kaphat önkormányzati bérlakást, és más bérlő sem fogadhatja be a saját lakásába.Csonka Bertalan MSZP-s önkormányzati képviselő szerint az elmúlt négy évben körülbelül 20-30 család kapott támogatást, mindenki a maximális összeget. Azt mondta, az emberek többsége valamelyik környékbeli faluba költözött, mert másfélmillió forintért még telket sem találni Kisvárdán, nemhogy normális lakást. Ennek ellenére négy éve Csonka is megszavazta a módosítást, akárcsak párttársa, Nagy Sándor. Csonka úgy emlékszik, akkoriban a városközpont rehabilitációja miatt merült fel a rendeletmódosítás, hiszen a Szent László utcában is több önkormányzati bérlakás volt, ahonnan a bérlőknek végül menniük kellett.

“Szeretnénk hinni, hogy nem ez áll a háttérben” – mondta Csonka, amikor arról kérdeztük, hogy az önkormányzat így akarja-e kiebrudalni a romákat a városból. A testületi ülés jegyzőkönyve szerint a rendelet elfogadásakor sem problémázott ezen senki, és különösebben nem is indokolták, miért van szükség a módosításra. Lénárt Andrásné aljegyző csak annyit mondott, “elsősorban városi érdekből kerül majd sor” a támogatásokra.

“El kell mondani azt is, hogy ezek a bérlők nem mindig a legpéldamutatóbb magatartást mutatták. A közösségi életben kirívó magatartást mutattak, nem mindig rendeltetésszerűen használták a lakást, és akkor nagyon finoman fogalmazok. Nagyon türelmes és megengedő a város azokkal is, akik nem fizettek bérleti díjat vagy közüzemi díjakat” – mondta Csonka az Abcúgnak, bár szerinte pont a Tordai utcai lakókkal nincs baj. “Nem hallottam különösebb problémát. Évtizedek óta ott élnek, én is a környéken nőttem fel, odajártam iskolába. Békés együttélés van”.

Eredetileg mosodát terveztek

“Csak ráütnek a hasukra, és már mehetünk is” – mondta felháborodottan egy Tordai utcai bérlő. A családoktól úgy értesültünk, pár héttel ezelőtt Major Tamás fideszes önkormányzati képviselő szólt nekik, hogy jövő áprilisig maradhatnak a lakásokban, cserébe mindenki másfélmillió forintot fog kapni. Ezt minden ott élő megerősítette, akivel találkoztunk, Majort viszont hiába kerestük, amint meghallotta, hogy miről van szó, letette a telefont. Csonka Bertalan és Nagy Sándor nem hallottak erről, és azt sem tudják, mit tervezhet az önkormányzat a területen. Ettől függetlenül szerintük elképzelhető, hogy igaz a hír, mert gyakran előfordul, hogy az ellenzéki képviselőkkel nem osztanak meg minden információt.

“Azt mondták, örüljünk, de minek örüljünk?” – kérdezték a lakók, akik attól félnek, másfélmillió forintért még falun sem találnak majd semmit, ráadásul sokan nem is akarnak elköltözni a városból, ahol az egész életüket töltötték. Egy férfi azt mondta, 3,2 millió forintba került a legolcsóbb eladó ház, amit eddig látott.

Pedig az önkormányzat a már idézett, 2015-ös településfejlesztési stratégiában évente 3-4 komfort nélküli vagy szükséglakás felszámolását, “a benne lakók integrált környezetben önkormányzati bérlakásban történő elhelyezését, ezáltal szebb, komfortosabb körülményekhez juttatását” tűzte ki célul. Sőt, egy jól hangzó, “egyéni adottságokra és szükségletekre épülő, több elemből álló, összetett beavatkozási eszközrendszerről” is írtak, amelynek része a Tordai utcai lakások felújítása, közművesítése , környezetrendezése és egy mosoda építése. Úgy becsülték, hogy mindez 250 milió forintba kerülne, amire be is adtak egy pályázatot, de az sajnos pont nem nyert.

Az ügyről meg akartuk kérdezni Leleszi Tibor fideszes polgármestert is, akit kerestünk a városházán, de nem akart nyilatkozni. Utólag e-mailben elküldtük a kérdéseinket a hivatalnak, ha választ kapunk rájuk, frissítjük a cikket.