Zaklatással vádolták meg a híres amerikai magyar filmrendezőt

A magyar filmes avantgárd egyik ismert figuráját vádolja szexuális zaklatással egy egykori tanítványa.

Magyar Dezső az Agitátorok és a Büntetőexpedíció című hetvenes évek eleji filmek Balázs Béla Stúdió-s rendezője 1980-ban, 42 évesen disszidált Amerikába, ahol sikerült komoly karriert befutnia. Rendezett filmet nagy stúdiónál, és több független mozit is, emellett ismert oktató lett belőle, aki egy ideig vezette a patinás American Film Institute filmiskolát is, a Hollywood Reporter szaklap egyik közönségszavazásán pedig beválasztották a 10 legbefolyásosabb amerikai filmes tanár közé.

A mostani zaklatási vád is ehhez az iskolához kapcsolódik. Ilana Bar-Din Giannini éppen a Hollywood Reporternek írt vendégcikkében mesél arról, hogyan került 1980-ban az intézménybe, ahol a frissen emigrált Magyar is a mentorok között volt. A hallgató átment a kétéves kurzus igen kemény szűrőjén és a 30 diák közül bejutott azon 4 közé, akik a második évben rövid videók helyettt rendes filmet forgathatnak, ráadásul A-listás színészekkel.

Ilana Bar-Din Giannini mentora Magyar lett. Jóban voltak, Magyar a magánéleti problémáit megosztotta vele. A nő projektje haladt a leglassabban, a mentor ugyanis több, mint tucatnyiszor íratta át vele a forgatókönyvet, így a többiek már forgattak, amikor ő még sehogy sem állt. Magyar ekkor azt javasolta, hogy a diák látogassa meg a lakásán és beszéljék át az ügyet. Ilana Bar-Din Giannini elmondása szerint a férfi előbb borral kínálta, majd mosolyogva, mintha egy gyerekhez beszélne, azt mondta neki, hogy

Ti amerikai lányok olyan hülyék vagytok pasiügyekben. Ha dugnánk, jobban megértenéd a saját konfliktusaidat a nőiségeddel. Pont ez hiányzik a forgatókönyvedből, ha meglenne, már forgathatnál is.

Bar-Din Giannini erre azonnal távozott.

Amikor másnap elmesélte az esetet a filmiskola egyik vezetőjének, Tony Vellani állítása szerint azzal reagált, hogy a világháborúban az olasz ellenállás tagja volt, és aki az Ellenállás tagjai közül beszélt, az nem élte túl a háborút. A diák erre biztosította, hogy nem botrányt akar, hanem egy másik mentorral befejezni a filmjét. Vellani egy héttel később levélben tudatta vele, hogy egy tanszéki értekezlet úgy döntött, kirúgják az iskolából.

A lány erre egyenesen Jean Firstenberghez, az iskola elsőszámú vezetőjéhez ment el. A nő megértően viselkedett vele, mire ő elsírta magát és elárulta neki, hogy korábban azért ment el abortuszra, hogy elkezdhesse álmai filmiskoláját. Egy héttel későbbre beszéltek meg újabb találkozót, amin - több vezetőségi tag jelenlétében - Firstenberg már egészen másképp viselkedett, megkérdőjelezve a hozzállását és a többiek előtt megemlítve a bizalmas információt az abortuszról. Majd, miközben a leforrázott diákot az ajtóhoz kísérte, az érintett szerint azt súgta neki, hogy

Csak nem azzal akarja kezdeni a karrierjét, hogy ujjat húz velem vagy az AFI-val?

Ilana Bar-Din Giannini ezek után nem lett rendező, de húsz évre a filmiparban maradt forgatókönyvíróként, majd pszichoterapeuta lett.

Évekkel az eset után, egy családi barátja közvetítésével - aki a régi esetet elmesélte az AFI igazgatósága több tagjának - újra találkozott Jean Firstenberggel, aki azt mondta neki, hogy az ő szava állt szemben Magyaréval és neki vezetőként védenie kellett az embereit. Amikor megkérdezte, mivel tudná kárpótolni,  Bar-Din Giannini azt kérte, adják ki a diplomáját, amit Firstenberg meg is tett neki.

A Hollywood Reporter megkeresésére Magyar azt mondta, nem emlékszik sem a diákra, sem az esetre, majd így fogalmazott:

Nagyon, nagyon szomorúan hallom. Nem hiszem, hogy ez a viselkedés összeegyeztethető lenne azzal, ahogyan az American Film Istitute-nál viselkedtem.

(via merce.hu)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;