Meghalt Vasadi Péter költő

Kilencvenegy éves korában elhunyt Vasadi Péter Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, esszéista és irodalomkritikus, a nemzet művésze - közölte a család pénteken az MTI-vel.

1926-ban született Újpesten, katonatiszti családban. 1948-ban beiratkozott az ELTE magyar-német-orosz szakára, ahonnan elbocsátották, csakúgy, mint az ezt követően felvett filozófia és esztétika szakokról. A Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakán tanult tovább, de aztán innen és az ország összes főiskolájáról is kitiltották. 

A fotó budapesti otthonának udvarán készült 2015. február 27-énFotó: Czimbal Gyula/MTI/MTVA

1952-től a Konzerv- és Húsipari Szállítási Vállalat (KOHUSZ) tervező csoportjának vezetője volt, közben közgazdasági tanulmányokat folytatott, 1956-ban a vállalat forradalmi munkástanácsának titkára lett. 1967-től 1986-os nyugdíjba vonulásáig két katolikus lap, az Új Ember és a Vigília szerkesztője, újságírója volt.

Első verseivel 1971-ben tűnt fel A magunk kenyerén című antológiában, első önálló kötete, a Jelentés Babylonból 1974-ben jelent meg. Transzcendens fogantatású költészete az irgalom, a szeretet, az emberség erélyeit kutatja - írja az MTI.

2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották, 2012-ben Kossuth-díjat kapott, 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki.

Esterházy Péter ezt írta a 60. születésnapjára:

„Nekem VP Pilinszky és Nemes Nagy közelében van olykor. Olykor, de ez szívem szerint nem kicsinyítés volna, nem valami visszavétel, hanem az olvasó olykori csődje... (...)  

Ebben a költészetben nem látok semmit abból, amit manapság szokás. A szokásos jóból sem. Botrányos dolog az ilyesmi. Talán mindig is, de ma különösen gyanakodva nézzük azt, aki komolyan veszi magát. VP komoly: komolyan veszi, nem magát, hanem azt, amit mond. Ritka és fontos dolog ez. Mert az nem igaz, hogy semmi sem igaz – az ún. modern művész(et) egyik nagy kísértése.

A révület versei ezek, de VP nem a látomásait írja, hanem (csak) erősen néz, és azt. Nem szemlélődés ez, hanem küzdelem. S vele együtt megtudunk valamit az életünkről, a létünkről, néha már-már arról is, mit jelent kereszténynek lenni. Hogy mi volna az a hit, ami nemcsak törvény. A versek mintha azt mondanák, rendíthetetlen örömöt jelent. Örömben élni, ennyit, csak.”

A verseit többek között itt lehet olvasni.