A 2008-as válság után komoly javulás volt tapasztalható a magyarok gondolkodásában arról, hogyan is kellene biztonsággal, tudatossággal terveznünk, kezelnünk pénzügyeiket. Aztán mintha megint elkényelmesedtünk volna: 2012-13 óta ismét hebrencsebbek vagyunk, kevésbé gondolunk a jövőre, az anyagi biztonságra, esetleges krízisekre.

Az OTP Öngondoskodási Indexe tavaly 2 pontot esett: 2016-ban 38, idén 36 pont, a 2011-es állapotnak megfelelő volt a jelzőszám értéke. (Ez a mutató kérdőíves megkérdezések eredményeinek összesítése, azt jelzi, hogy a magyarok mennyire érzik át a megtakarítás, a nyugdíjas időszak megalapozása, az egészségükkel kapcsolatos előre gondolkodás, tervezés, pénzügyi felkészülés fontosságát.) Az index esése azt is mutatja, hogy többet kellene beszélnünk, beszélnie a sajtónak a nyugdíjakról, az egészségügyről, a gyermekek iskolázásának, életük elindításának költségiről. Arról, hogy mennyire fontos előre számolni azokkal a nagy terhet jelentő eseményekkel vagy esetleges problémákkal, akadályokkal, amelyeket lehet kezelni - ha felkészültünk rájuk. Úgyhogy most erről fogunk beszélni, illetve lehetőséget adni az OTP Banknak, hogy erről beszéljen.

Takács András, az OTP Bank Vagyonkezelési és Megtakarítási Igazgatóságának ügyvezető igazgatója a Világgazdaság „Megtakarítási trendek – Mit hozhat a jövő?” című konferenciáján arra az érdekes tényre mutatott rá, hogy bár erőteljes növekedés látható a megtakarítási piacokon, ennek ellenére az öngondoskodási felmérésben megkérdezettek nagy része úgy nyilatkozott, hogy semmiféle megtakarítással nem rendelkezik. Ennek oka a növekvő vagyonkoncentráció: a sok megtakarítás sajnos kevés családhoz köthető.

Az adat még így is meglepő, mert általánosan növekednek a bérek, ugyanakkor ez nem látszik meg a fogyasztás dinamikájában, ugyanakkor mégis csökkenés látszik az eddigi népszerű megtakarítási lehetőségek körében – például az életbiztosításoknál. Az egyetlen olyan megtakarítási forma, amely egyértelmű növekedést mutat, a lakáscélú megtakarításoké.

Na de akkor hol a pénz?

Sokszor otthon. A kutatásban megkérdezettek 32%-a a lakásában tartja a pénzét, mert arra számít (bizonytalan pénzügyi helyzete miatt), hogy hamarosan úgyis szüksége lesz rá. A megtakarítás lehetősége sajnálatosan ritkán merül fel.

A magyarok várakozásai az állami nyugdíjjal kapcsolatban meglehetősen pesszimisták. Ma 10 emberből 7 úgy véli, nem lesz elég a nyugdíja, azonban ugyanebből a tíz emberből három mégis azt mondja, hogy abból fog megélni. Ez eléggé ellentmondásos, hiszen miközben az emberek tudják, hogy az, amit az államtól kapni fognak nem lesz elegendő, mégsem gondolják, hogy maguknak is tenniük kellene a biztos időskori megélhetésért. A válaszadók 23%-a, csaknem negyede arra a kérdésre, hogy miből fog megélni öregkorában, a "Nem tudom" választ jelölte meg.

„Megtört a lendület, visszaléptünk a 2011-es kezdő mezőre” – mondta Takács András a felmérés eredményéről: a magyarok nagy része ismét mintha csak a rövid távú céljait látná, csak aktív korára tervezne. Ezen pedig mindannyiunk érdekében változtatni kell, a változtatásban pedig nem érdemes az államra számítani. Ezért az OTP erőteljesebben próbálja elérni az embereket a megtakarítás, a pénzügyi öngondosodás témájában - saját weboldalán is, de például ezzel a cikkel is, amely az ő kérésükre készült el a 444-nél.

Te hogy állsz az öngondoskodással, kedves olvasónk?