A hétvégén tette közzé az ENSZ, hogy összesen 22,5 milliárd dollárra lenne szükségük a következő évben, hogy humanitárius segítséget nyújthassanak a világ legelesettebb embereinek. Összesen több mint 90 millió embernek lehet majd jövőre szüksége közvetlen segítségre, a legtöbben Afrikában és a Közel-Keleten élnek. 

A becslést a várható költségekről arra alapozták, hogy az elmúlt időszakban több konfliktuszónában rosszabbodott a helyzet. Többek között Burundiban, a Közép-Afrikai Köztársaságban, Kamerunban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Líbiában és Szomáliában. 

Ugyanakkor a korábbi évekhez hasonlóan, a leginkább érintett országok még mindig Dél-Szudán, Jemen, Szíria és Nigéria maradnak. 

A legpusztítóbb a helyzet szakértők szerint jelenleg Jemenben lehet, ahol a húszi lázadók ellen fellépő, szaúdiak vezette koalíció légicsapásai okoztak nagyon komoly károkat: becslések szerint jelenleg az ország lakosságának 80 százalékának van veszélyben az élelmiszerellátása, több millió ember esetében lehet éhínségtől tartani. A helyzet két éven át folyamatosan romlott, de idén novembertől még jobban felerősödött, amikor Szaúd-Arábia szinte teljes blokád alá vette a jemeni határt, szinte lehetetlenné téve, hogy bárki élelmiszert jutasson be. 

De szintén szörnyű a helyzet Szíriában, ahol hiába látszódik lassan a kormányerők győzelme, sokan még mindig alig jutnak hozzá elégséges élelmiszerhez, vagy Dél-Szudánban, ahonnan miután az ENSZ éhínség kitörését állapította meg februárban, a kormány kitiltotta a nemzetközi segélyszervezetek munkatársait. 

Jelenleg négy éhínségi válságterület van a Közel-Keleten és Afrikában, ezek együtt pedig a legnagyobb humanitárius válságot okozzák, ami a bolygón a második világháború óta előfordult. 

Szintén drámai a helyzet Nigériában: az ENSZ nyári figyelmeztetése szerint 500 ezer gyerek kórosan alultáplált az ország északkeleti részén. Helyszíni tudósítók szerint ráadásul erről a válságról alig tud valamit a világ, mivel a felkelők uralta területeken életveszélyes akár újságírónak, akár segélyszervezet munkatársának megjelennie. Az is sokat számíthat, hogy egy éven át az ENSZ is rosszul mérte fel a helyzet súlyosságát, és a nigériai kormány is próbálta kisebbíteni a problémák mértékét. (Washington Post)