Trump karácsonyra kirobbanthat még egy közel-keleti válságot

Döbbenettel vegyes felháborodással reagáltak az arab világ vezetői a hírre, hogy Donald Trump talán még ezen a héten bejelenti az Egyesült Államok izraeli nagykövetségének Jeruzsálembe költöztetését ésvagy Izrael fővárosaként ismeri el Jeruzsálemet. A felvetés az amerikaiak nyugati szövetségesei aggodalmát is felkeltette. De miért olyan fontos kérdés, hogy hol van az Egyesült Államok nagykövetsége?

Jeruzsálem miatt még sokaknak fog fájni a fejük.Fotó: THOMAS COEX/AFP

Elsősorban azért, amit egy ilyen szimbolikus lépés jelez: a nagykövetség Jeruzsálembe költöztetése önmagában is arra utaló lépés, hogy az Egyesült Államok Jeruzsálemet tekinti Izrael fővárosának. Márpedig az Egyesült Államok és a világ többi országa mindezidáig ódzkodott állást foglalni a kérdésben. Az amerikai külpolitika Izrael megalapítása óta azon az állásponton van, hogy Jeruzsálem ügyében külön egyeztetéseken kell dönteni, és az Egyesült Államok nem hajlandó semmi olyan lépésre, amely akár csak utalna arra, hogy elismerik Izrael fennhatóságát a város felett.

Jeruzsálem ugyanis jogilag nem Izrael része. A Foreign Policy összefoglalója alapján az egykori brit mandátumterület megosztásakor a várost is felosztották, az Izrael kikiáltása után indult első arab-izraeli háborúban Izrael a város nyugati, Jordánia a város keleti részét szállta meg, utóbbiba beleérve a három monoteista világvallás legszentebb helyeit is magában foglaló óvárossal. Izrael a 67-es, hatnapos háborúban Ciszjordániával együtt Jeruzsálem egészét is elfoglalta, 1980 óta pedig "az oszthatatlan" Jeruzsálemet tekinti fővárosának, de ezt a világ nem ismeri el. Olyannyira, hogy az izraeli döntést követően az ENSZ Biztonsági Tanácsának reakcióját látva még azok az országok is elköltöztették Nyugat-Jeruzsálemből a követségeiket, amelyeknek addig ott volt. Jelenleg egyetlen országnak sincs Jeruzsálemben a nagykövetsége, bár több is működtet konzulátust a városban. Magyarország nem.

Ezt a status quót rúghatja fel Trump a héten, bár, lol, egyelőre nem világos, hogy Trump pontosan mire is készül:

  • Jeruzsálem elismerésére Izrael fővárosaként;
  • vagy az amerikai követség Jeruzsálembe költöztetésére, ami ezzel lényegében egyenrangú lenne;
  • esetleg arra, hogy szakítva a két évtizedes gyakorlattal nem ad felmentést az amerikai külügyminisztériumnak a nagykövetség Jeruzsálembe költöztetéséről szóló törvény alól.

Az amerikai törvényhozás ugyanis 1995-ben törvényt hozott az amerikai követség Jeruzsálembe költöztetéséről, mert bár az amerikai kormányzati álláspont 70 éven át, egészen Trump hatalomra kerüléséig egységes volt a kérdésben, a kongresszusban erős kétpárti támogatása van Jeruzsálem fővárosként elismerésének. Az 1995-ös törvény kemény szankciókat ír elő arra az esetre, ha a kormány nem teljesíti a törvényhozás akaratát. Ezek szerint ha az elnök nem adna felmentést, a felmentést követő évben - ez esetben a 2019. október 1-én induló 2019-es pénzügyi évben - a felére vágnák a külügyminisztérium a külképviseletek fenntartására szánt költségvetését.

Ez önmagában elég sajátos helyzetet teremtene, mert a republikánusok két elnökválasztás központi témájává tették már az Egyesült Államok bengázi konzulátusa elleni 2012. szeptember 11-i terrortámadást, és azóta ők a legharcosabbak, ha a külképviseletek biztonságáról van szó. Márpedig egy ilyen mértékű költségcsökkentés bizonyosan érintené a biztonsági intézkedések fenntarthatóságát is.

Donald Trumpnak elviekben hétfőn kéne meghosszabbítania a mentességet az 1995-ös törvény hatálya alól. A dátum közeledtével a múlt hét végén indultak be a találgatások arról, hogy Trump, aki a választási kampányában az izraeli lobbinak udvarolva határozottan kiállt a követség költözése mellett, akár meg is tagadhatja a mentességet. Ez a hírek szerint még a nyugati szövetségeseiket is felzaklatlatta, az arab világ pedig egyöntetűen jelezte ellenérzéseit. Az Arab Liga vezetője, Ahmed Abdul Gheit szerint "szerencsétlen, hogy egyesek ragaszkodnak ehhez a lépéshez, tekintet nélkül arra, hogy ez milyen hatással lehet a Közel-Kelet és az egész világ stabilitására". Szerinte az ég világon semmi sem indokolja a lépést. "Ez nem szolgálja a békét, sem a stabilitást, ellenben táplálja a fanatizmust és az erőszakot" - mondta.

A palesztin elnök, Mahmúd Abbász a hírek szerint az utolsó pillanatban nagy diplomáciai hadjáratba kezdett, az arab országok vezetői mellett európai nagyhatalmak vezetőivel, például a francia Emmanuel Macron elnökkel is egyeztetett. De nemcsak ők hívták fel a figyelmet az egyoldalú amerikai lépés veszélyeire, hanem még az amerikai diplomácián belülről is érkeztek ilyen jelzések.

A lépés amúgy Trump más terveivel is ütközik. Az elnök júniusban egyszer már felmentést adott a külügynek a követség elköltöztetése alól, akkor azzal indokolta a döntését, hogy esélyt akar adni a palesztin-izraeli békefolyamatnak, aminek a Fehér Házon belül amúgy veje, Jared Kushner a felelőse. Kushner vasárnap egy washingtoni fórumon arról beszélt, hogy Trump elnök "még nem döntött arról, hogy elismerji-e Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, vagy azonnali lépéseket kezdeményez a követség átköltöztetésére". A Time forrásai szerint Trump valószínűleg megadja a felmentést, "bár akár ezzel ellentétes döntést is hozhat".

Hogy legyen, aki a következő polgármesterről is elmondja az igazat

A kormánymédia százmilliárdokból próbál túlharsogni minden kritikus hangot az országban, amikor pedig választás közeledik, felismerhetetlenre hajlítják a valóságot. Ha szerinted fontos, hogy valódi híreket is lehessen olvasni, akkor támogasd rendszeresen a 444 szerkesztőségét!

Egyszeri bankkártyás támogatás

Havi rendszeres támogatás (PayPal)

További támogatási lehetőségek.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.