Zsinórban bukja be a Trump-bombasztorikat az amerikai sajtó, és ez elég nagy baj

Nagyon csúnya hetet zárt a komoly amerikai média Trump-ügyben. Két óriási (ahogy az amerikai médiaszlengben mondják, bombshell) sztoriról derült ki, hogy lényegében semmi sem igaz belőle, és még egy másik ügyben is komolyabb korrekciót kellett közölni. Ami túlmutat az amerikai sajtó belügyein: ezek az esetek tovább rombolják a mainstream sajtóval szembeni, amúgy is mélyponton lévő közbizalmat, és újabb muníciót adnak a sajtót rendszeresen fakenews-ozó Trump kezébe. Mert ebben az esetben nehéz azt mondani, hogy nincs igaza: 

tényleg komoly újságok terjesztettek álhíreket.

1. Utasította, csak nem akkor

Az első eset múlt pénteken történt, amikor az ABC News közölte a bombasztikus hírt: Michael Flynn volt nemzetbiztonsági tanácsadó az ellene zajló vizsgálatban azt fogja vallani, hogy Trump még megválasztása előtt, vagyis jelöltként arra utasította, hogy lépjen kapcsolatba orosz állami tisztviselőkkel. Ezzel beigazolódni látszott, hogy a Trump-kampány tényleg együttműködött az orosz állammal, úgy tűnt, a kör bezárul, Trumpot elkapták. A hírnek akkora hatása volt, hogy a tőzsdét is megrengette.

Nem sokkal később viszont az ABC kénytelen volt javítani a sztoriját. Kiderült egy apró részlet: Trump nem jelöltként, hanem már a választás után utasította erre Flynnt. Ami alapjaiban fordítja fel a sztorit: abban ugyanis nincs semmi különös, hogy a választás után egy elnök felveszi a kapcsolatot más kormányokkal.

Az eset nem múlt el következmények nélkül, felfüggesztették a sztoriért felelős újságírót, Brian Rosst. Trump pedig lecsapta a magas labdát, és arra buzdította az embereket, hogy akik pénzt veszítettek a tőzsdén emiatt, azok pereljék be az ABC-t

2. Volt megkeresés, csak nem arról

Hétközben jött a második, ennél kisebb, de szintén kellemetlen felvonás: a Reuters és a Bloomberg arról írtak, hogy a Trump-nyomozásban Robert Mueller különleges ügyész megkereste a Deutsche Bankot azzal, hogy adja ki Trump és családtagjai személyes bankszámla-adatait. Vagyis a nyomozás már Trump személyes pénzügyeinél jár, jött izgalomba a közönség. Később viszont pontosította a sztorit: a megkeresések nem konkrétan Trump számláiról, hanem “hozzá közel álló emberek” számláiról szóltak.

3. Elküldték, csak nem a megjelenés előtt

De ez még semmi nem volt ahhoz képest, amibe a CNN , és nyomában az amerikai sajtó nagy része futott bele pénteken. A televízió hatalmas csinnadratta mellett közölte: bizonyítékuk van rá, hogy a Wikileaks összejátszott a Trump-kampánnyal. Valaki ugyanis tavaly szeptember negyedikén elküldte a kampánystábnak még nem nyilvános Wikileaks-dokumentumok linkjét, és felajánlotta nekik a demokrata párt feltört emailjeit. Ez pedig egyértelmű bizonyíték az együttműködésre. A sztori futótűzként terjed, több százezren osztották meg.

Mígnem jött a Washington Post, akik konkrétan meg is szerezték a hivatkozott emailt. És volt vele egy apró probléma: nem szeptember negyedikén, hanem 14-én küldték. Addigra pedig már az anyagok megjelentek nyilvánosan. Tehát annyi történt, hogy valaki, aki lehetett akár egy lelkes támogató is, elküldte nyilvánosan megjelent anyagok linkjét a Trump-stábnak.

A CNN elismerte a hibát, de bizarr módon azt közölték, nem lesznek következményei a cégnél, mert szerintük riportereik megfelelően ellenőrizték a sztorit, a forrás pedig nem direkt tévesztette meg őket. Azt viszont nem árulják el, mi volt a forrás. Illetve források, mert még bizarrabb módon az eredeti anyagban azt írták, hogy többen is látták ezt a bizonyos emailt. De akkor hogy lehet, hogy több, különböző forrás is pont ugyanúgy nézte el a dátumot?

Hibázni természetesen mindenki szokott, a helyreigazítások a sajtó működésének mindennapi részei. Az viszont mégiscsak figyelemreméltó, hogy a CNN ezek szerint úgy adott ki bombasztorit, hogy ők maguk nem is látták az emailt, csak elfogadták valakiknek a beszámolóját a levelekről. És egyre gyakoribb, hogy óriási sztorikat nagy lapok is csak névtelen forrásokkal támasztanak alá.

Trump természetesen triumfált, külön is hosszan gyalázta a CNN-t. De az igazi probléma nem ez, hanem hogy ezek az esetek a semleges közönség szemében is jogosan rombolják tovább az egyébként is súlyosan megrendült bizalmat a mainstream sajtóval szemben. Persze lehet mondani, hogy az igazi álhírgyárosokkal szemben itt legalább minden esetben elismerték a hibát és javítottak, miközben a szándékos fakenews-iparosok ilyet soha nem tesznek, sőt, ott épp a munka lényege a megtévesztés. És igaz az is, hogy túlzó leegyszerűítés általában a mainstream médiáról beszélni, mert az a Washington Post is mainstream média, akik felhívták a figyelmet a hibára.

Viszont ezekre az esetekre is igaz, amit a komoly sajtó a fake news egyik legsúlyosabb problémájának szokott nevezni: hogy mire megcáfolják az állításait, addigra tömegekhez jut el, az igazság kiderülésének pedig később már sokkal kisebb a hatása. Ezeket a sztorikat is több százezren osztották meg, a korrekciók pedig már egyáltalán nem biztos, hogy ennyi emberhez eljutnak. Sőt, igazából már egyre kevésbé is érdekli a közönséget. Ha annak drukkol, hogy Trump bukjon meg, akkor nem az igazság fogja érdekelni, hanem hogy milyen jól hangzik a sztori. És ezt érzik az újságok is, akik egyre inkább belehajszolják magukat a bombasztorikba.

A Trump-nyomozás bonyolult, szerteágazó ügy, amiből még bármi kisülhet. De ha már heti rendszerességgel tájékoztatja félre róla a mainstream sajtó is az embereket, akkor egyre kisebb az esélye, hogy tényleg komolyan vegyék ezt az egészet.

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.