Igen komoly erdőirtás zajlik éppen Budapest kevés zárványszerű belterületi erdőinek egyikében. A Halmi-erdő a közelben lakó Vera szerint

ikonikus kiserdő,amely Pestszentlőrinc és Pestszentimre között húzódik, az egyetlen forrása boldogságunknak, de kirándulásainknak mindenképp.

Vera azért írt nekünk, mert

Döbbenetes mértékű a fakitermelés, amitől nagyon szomorúak vagyunk és az ott dolgozó erdész tanácsára írtunk a Parkerdőnek, akihez tartozik ez a terület. Tűzifának viszik őket sajnos, és minden bizonnyal az Önkormányzat együttműködésével.

Erről fotókat is készítettek:

A férje, András az ügyben levelet írt az erdő gazdájának, a Pilisi Parkerdő Zrt.-nek, amiben azt írta, hogy

Szomorúan veszem észre, hogy nemrégiben kiterjedt területek faállománya tűnik el egyik napról a másikra. Most hétvégén is arra sétáltam, a Közdűlő út felől belépve a területre sétám alatt a csatolt képeket készítettem. Ezeken látható, hogy vaskos, túlnyomó részt egészséges faállomány esik szervezett fakitermelés áldozatává. Kérem tisztelettel a fentiek ügyében szíves tájékoztatásukat, mert az erről szóló lakossági tájékoztatás valószínűleg elkerülte a figyelmemet.

A szintén errefelé lakó Gergely szerint

Két hónapja felújítási munkálatok kezdődtek Pestszentlőrincen, a Halmi erdőben. A már meglévő tornapályát, valamint állomásainak fa felületeit újrafestették, a játszótereket renoválták, szép, modern állapotba hozták, gyermekbaráttá tették. (...) Ám mindeközben fakivágók gőzerővel termelik ki az akácot, a fenyőt az erdőből, ami lassan már meg is szűnik létezni. Sajnos ez nem új keletű probléma, már jó pár éve dolgoznak itt fakitermelők. Az erdész két hónapja ígérte, hogy befejeződnek a munkálatok, nem így lett.

Gergely még azt is hozzátette, hogy

Sok beleszólása sajnos nincs egy erdőbarát átlagembernek, ezért kérem a segítségüket, osszuk meg a közösséggel, hogy néz ki a „szépen felújított” erdő a XVIII. kerületben.

Íme, így néz ki, Gergely képein:

Meg így:

Jól látható, hogy itt például minden fa törzse rohadásmentes:

Bár Gergely is fotózott belülről korhadt fákat is:

Ezen a ponton megkerestem az önkormányzatot és a PP Zrt.-t.

A 18. kerület illetékese gyorsan közölte, hogy

A fakitermelés engedélyezésére a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztálya az illetékes hatóság. Az említett erdőterület állami tulajdonban van. Fakitermelés nem történt önkormányzati tulajdonú erdőben, kizárólag államiban.

A felelős tehát valóban a PP Zrt., akik részletes válaszukban a következőket írták meg:

• 2,76 hektáron vágják ki a fákat (ez 5 és fél focipályányi terület)
  
• főleg idős, illetve beteg nyárfákat vágnak ki
  
• az erdő 60 évnél öregebb, ami a tölgyeknek középkor, de a nyárak és akácok esetében ez már öregkort jelent
  
• A fakitermelés legnagyobb részben a csúcsszáradás jeleit mutató nyárfákat érinti, ezeknek a törzse és a tuskója egészségesnek néz ki, minthogy az is
  
• Ekkora irtás a közeljövőben nem várható a környéken
  

Most pedig kicsit részletesebben:

Arról, hogy ki engedélyezte a hatalmas erdőirtást:

A Budapest 18. kerületében lévő Halmi-erdő a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében van. A Pilisi Parkerdő legfontosabb szakmai feladata az erdőterület fenntartása, azaz lehetőség szerint természetes úton, ha ez nem lehetséges, akkor mesterségesen ültetett csemetékkel az erdő megfiatalítása. Az idős fák kitermelését az erdészeti hatóság, azaz a Fővárosi és Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Főosztálya engedélyezi. Az erdőgazdálkodó által elvégezhető fakitermelési munkákat és mennyiségeket a független erdészeti hatóság által készített, rendeletben rögzített, 10 évre szóló erdőterv határozza meg. A Pilisi Parkerdő Zrt. az érvényes erdőterv alapján végzi szakmai tevékenységét a Halmi-erdőben is.

Arról, hogy pontosan miért kellett kivágni ezeklet a fákat:

A Halmi-erdőben nagyobb részben idős, valamint beteg nyárfák kitermelése zajlik, mely leginkább a terület Gloriett Iskola felőli részét érinti. A 250 hektáros tömbön belül a kérdéses termelés 2,76 hektár. A területen 60 évnél idősebb erdőállomány található, ami az itt növő kocsányos tölgyek esetében középkornak, a fehér és szürke nyárak, illetve az akác esetében már idős kornak számít. Az elmúlt év folyamán több bejelentés is érkezett társaságunkhoz a Péterhalmi-erdő állapotával kapcsolatban, melyekben az erdőjárók jelezték, hogy fák dőlnek ki viharos időjárás következtében a területen (ld. lakossági bejelentés fotó: 20170817_184358.jpg). A fakidőlések fő oka, hogy az erdőállomány a termőhelyi tényezők függvényében már túlkorosnak mondható, így az egyes biotikus és abiotikus károkra érzékeny.

Arról, hogy a láthatóan beteg példányok mellett miért látnak a kirándulók olyan sok különösen nagy és feltűnően egészségesnek tűnő kidöntött fát:

A fakitermelés legnagyobb részben a csúcsszáradás jeleit mutató nyárfákat érinti. A csúcsszáradás oka a magas életkor, a gyenge vízmegtartó képességű, homokos termőhely és az elmúlt évek aszályos nyári időjárása. Egyéb fajokból jellemzően a tőkorhadt egyedek kitermelése történt meg, de a többség esetében az ok a lombkorona száradása, melynek a törzsön illetve a tuskón nincsen látható jele.

Arról, hogy mi várható, és hogy az akácot kivéve milyen irtó lassan nő ki egy letartolt erdőrész:

2013 óta több területen zajlott fakitermelés a Halmi-erdőben, jellemzően idős (60 év fölötti) akácosokban. Ezek nagy része azonban lezárult, így a jövőben nem várható hasonló nagyságrendű beavatkozás a térségben. Mivel - a már említettek szerint - alapvető feladatunk az egészséges erdőállomány hosszútávú fenntartása, ezért a fakitermelések után mindenütt gondoskodtunk az új erdő neveléséről: akácosok esetében gyökérszaggatás után sarjadt újra az erdő, ami napjainkra már 4-5 méter magas. A fenyvesekben végzett fakitermelés után mesterségesen ültettünk csemetéket, itt is már 2-3 méter magasak a fiatal fák.

Végül azt is megkérdeztem, mi lesz a kitermelt faanyag sorsa. Feldolgozzák? Mint kiderült, ebben az állapotában eladják:

A Pilisi Parkerdő Zrt. nem végez fafeldolgozást, a kitermelt faanyagot nyersanyagként értékesíti, fafajtól és minőségtől függően lakossági vagy ipari felhasználásra. A szóban forgó területről kitermelt faanyag legnagyobb része nyár, ami puha és nehezen hasadó fája miatt nem keresett a tűzifa piacon, ezért rostfaként ipari felhasználásra kerül. A kisebbik, tűzifának alkalmas részt (keményebb faanyagú fajok) helyben a lakosságnak értékesítjük.

Szóval tényleg tűzifa lesz a kerületben kiserdő helyett.