Az aztékok eléggé ráfizettek, hogy az európaiak felfedezték a kontinensüket. A spanyol hódítók testükben ezrével hozták át Európából az Amerikában addig ismeretlen baktériumokat és vírusokat, amelyek ellen a helyi népességnek nem volt természetes védettsége. A 16. század elején, az 1520-as években kirobbant feketehimlő-járvány 5-8 millió embert vitt el.

De még ez a pusztítás is eltörpült az 1545-50 között tomboló rejtélyes betegség, az aztékok nahuatl nyelvén cocoliztlinek, halálos járványnak nevezett kór pusztításához képest. A magas lázzal, hasogató fejfájással, vérző szemekkel, szájjal és orral járó betegség öt év alatt 15 millió emberrel, a népesség 80 százalékával végzett. Arányaiban így még a nyugat-európai népesség felével, 25 millióval végző 14. századi fekete halálnál is pusztítóbb járvány volt. 1576-78 között egy második kitörés elvitte a maradék népesség felét.

A korabeli leírások szerint leírhatatlan volt a pusztítás. "A városokban nagy gödröket ástak, és a papok napkeltétől napnyugtáig mást se csináltak, csak holttesteket cipeltek és dobtak az árkokba" - írta le tapasztalatait Juan de Torquemada ferences atya.

Az elmúlt ötszáz évben rengeteg hipotézis született arról, hogy valójában milyen betegség lehetett a rejtélyes cocoliztli. Azt már a korabeli leírások is megjegyezték, hogy tünetei minden más ismert betegségtől, kanyarótól és maláriától is eltértek. A német Tübingeni Egyetem kutatói hétfőn a fekete himlőt, a mumpszot és az influenzát is kizárták.

29 korabeli csontvázból kinyert DNS-minta alapján arra jutottak, hogy a cocoliztli egyfajta hastífusz lehetett, legalábbis a maradványokban megtalálták a salmonella enterica baktérium egyik variánsát, a Paratyphi C-t, ami a régen hasi hagymázként ismert hastífuszt okozhatja - ez csak nevében hasonlít a tífuszra, amit nem baktérium, hanem egy parazita okoz.

Ez a szalmonellabaktérium is fertőzött élelmiszerekkel, vízzel, vagy széklettel terjed, és a kutatók szerint talán a spanyol hódítók által behurcolt háziállatok terjeszthették. "Minden ismert bakteriális patogént és DNS-vírust, amiről csak volt genómadatunk, teszteltünk" - mondta a tanulmány társszerzője, Alexander Herbig. De csak a salmonella enterica nyomait találták meg az áldozatok maradványain. Azt viszont nem lehet kizárni, hogy más, észrevehetetlen vagy ismeretlen kórokozó is közre játszott a járványban. "Teljes bizonyossággal nem állíthatjuk, hogy a salmonella enterica okozta a cocoliztli járványt, de úgy gondoljuk, hogy erős jelölt lehet" - mondta Kirsten Bos, a kutatócsoport egyik tagja. (Via The Guardian)