Ugyan a bitcoin árfolyama elég nagy pofonokat kapott már 2018-ban, de attól még a kitermelési őrület nem csökkent. 

A bitcoinnal szembeni egyik leggyakoribb kritika pedig mindig az, hogy borzasztóan energiapazarló: ma már csak óriási számítógépes kapacitással lehet beszállni a bányászásba, a rengeteg felhasznált processzorenergia ráadásul teljesen értelmetlen feladatok végrehajtására megy el. Rendszeresen megjelennek olyan elemzések, mely szerint ma már bitcoinbányászatra több áram megy el a világban, mint amennyit mondjuk Dánia elfogyaszt egy évben, és bár vannak, akik szerint ezek a mérések túlzóak, az biztos, hogy rendkívül pazarló technológiáról van szó. 

Ugyanakkor a legfrissebb izlandi becslések szerint az országban működő adatközpontok, ahol kriptovalutákat bányásznak, idén 840 gigawattóra áramot fognak elhasználni, ami több mint amennyit az ország egész lakossága elfogyaszt majd idén az otthonaikban. A 330 ezres szigetország éves lakossági fogyasztása ugyanis 700 GWh. 

Az izlandi össz-áramfogyasztáshoz képest amúgy mind a kriptovaluta-bányászat, mind a lakossági fogyasztás kis tényező: az országban több nagy áramigényű iparág is működik, melyekkel jóval nagyobb mennyiségű áramot igényelnek. 

Elemzők szerint ezzel együtt is gondot okozhat a folyamatosan növekvő igény az újabb és újabb adatközpontok iránt. Még úgy is, hogy az izlandi bitcoinbányászat kifejezetten zöld alapokon nyugszik: az ország energiaellátásának szinte teljes egésze megújuló energiaforrásokból, főleg vízenergiából és geotermikus forrásokból származik. 

Izlandi politikusok így sem boldogak a megnövekedett igények miatt. Igaz ugyan, hogy a megújuló forrásokra támaszkodó erőművek sokkal kevésbé környezetszennyezőek, mint mondjuk a szénerőművek, de azért így is van környezeti hatásuk. Ráadásul a bitcoinbányászat nem jár új munkahelyek létrehozásával, alig hoz tőkebefektetést az országba és szinte semmi adó nem keletkezik utána, azaz az ország egyáltalán nem jár jól vele, érveltek politikusok. (Quartz)