A kormány az elmúlt években határozottan igyekszik életet lehelni a magyar járműgyártásba, de eddig csak részsikereket tudott felmutatni, buszok esetében pl. az évi 1000-1200 darabos gyártási kapacitás még a kanyarban sincs. 

Nem így a tűzoltóautók terén, ahol az elmúlt két évben a meglévő, főként Mercedesekből álló tűzoltófecskendő–flottá jelentős részét „magyar fejlesztésű” tűzoltófecskendő váltotta le. 

A tűzoltófecskendő a legismertebb tűzoltóautó hivatalos neve, így néz ki:

A 108 darab tűzoltóautó 14,5 milliárd forintból készült el, a beszerzést a Belügyminiszérium, azon belül is az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság intézte. 

Az, hogy az elkészült járművek mennyire tekinthető magyar terméknek, eleve jó kérdés, hiszen a Renault gyártotta az alvázakat és a fülke orrrészét, tehát a jármű nagy részét. Az állami Rába Nyrt. a futóműveket (kerekek, fékek stb.), a szintén állami tulajdonú BM Heros Zrt. pedig a felépítményt, azaz azt a részt, amitől tűzoltófecskendő a tűzoltóautó. Ez a puttony tárolja a vizet, a felszerelést, a gépészetet (csörlők, locsolók azaz „málházott eszközök”).    

A neve ennek megfelelő, és csodálatosan hangzik: Rába–Renault Heros Aquadux-X 4000A járműveket az elmúlt két évben fokozatosan – a gyártási kapacitásnak megfelelően – vezették be, ennyi idő alatt pedig összegyűltek a – leginkább rossz – tapasztalatok is.

Bár a tűzoltóságból 2010 után tulajdonképpen katonai szervezetet csinált a kormány, azaz a tűzoltók alig-alig tudnak a nyilvánossághoz fordulni állásuk veszélyeztetése nélkül, a tűzoltóautók miatt olyannyira kiborult a bili,  hogy a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) egy terjedelmes, elég szórakoztató nyelven megírt, de annál szomorúbb hibalistát publikált fényképpel, ízes beszámolókkal a „magyar narancsról”:

„Amikor elkezdődött ez projekt, ígéretet kaptuk arra, hogy megkérdezik a tűzoltókat, hogy valójában milyen legyen ez az új gépjárműfecskendő. Nem hogy akkor, de azóta sem kérdeztek meg senkit azok közül, akiknek dolgozni kell vele nap, mint nap. Sőt az állománytól érkező véleményeket, kritikákat a parancsnokok nem merik továbbítani a feletteseik felé."

– írja Vidó Attila, a HTFSZ szervezeti elnöke, aki összegyűjtötte a tűzoltók lesújtó tapasztalatait a Rába-Heros Aquadux-X 4000-es gépjárműfecskendőről.

Az autókat a tűzoltók 10-15 évig fogják használni, ezzel a típussal cserélnék le a jelenleg még használatban lévő a kilencevenes évek végén, kétezres években beszerzett Mercedeseket, amelyekre a felépítményt a területen egyik világelsőnek számító osztrák Rosenbauer szerelte.

A HTFSZ felvetéseit megpróbálom az érthetőség határán belül tartani, mert sok olyan probléma van a járművekkel, amit a laikusok – így egyébként én is – kevéssé érezhetnek súlyos probléma, jóllehet tűzoltásnál, mentésnél komoly gondokat jelenthetnek olyan apróságok is, amik mondjuk egy városi szériaautóban legfelejebb némi morgást hoz elő a felhasználóból.

A tűzoltók szerint, akik tehát egy kipróbált technológiából ültek át az új magyar kalandba, jármű kifejezetten drága a szériában gyártott külföldi megoldáshoz képest. A 132.5 milliós árhoz képest a piacon 20-30 millióval olcsóbban lehet ilyen kategóriájú járműhöz jutni, ami azt jelenti, hogy 108 helyett 130-140 darabot is lehetett volna vásárolni ennyi pénzből – egyébként kb. 140 darabból áll a kifutó Mercedes-flotta.

Azt lehet persze mondani, hogy a nulláról fejleszteni sokkal költségesebb, mint szériában gyártani, tehát az adófizetők ennek az árát fizették ki, de úgy tűnik, éppen a magyar fejlesztésű részek lettek rendkívül igénytelenül megoldva, bár mint látni fogjuk, a jármű egyéb részeivel is vannak problémák.

Gyenge, felszereltsége minimális 

Az autónak gyenge a motorja. A 290 lóerő valóban kevésnek tűnik a legnagyobb 16 tonnás össztömeghez képest, ami a gyors kivonulást, az előzéseket és a hegymenetet nehezíti. Vidó szerint legalább 420 lóerő kellene ekkora súlyhoz képest, és az is igaz, hogy a lecserélt Mercedesek is 300–400 lóerő felett produkáltak, felszereltségtől függően.

Blokkolásgátló (ABS) van ugyan, de semmi egyéb, vezetéstámogató rendszerrel – menetstabilizátorokkal – nem szerelték fel az autókat, amelyeket vezetni sem könnyű: a Rába–alváz terepre ugyan jó, de a magas a felépítmény miatt borulékony a jármű.

A Rába nem jeleskedett a fékek terén sem, ugyanis dobfékek vannak mind a négy keréken. Ez kifejezetten kevésnek tűnik, manapság alapfelszereltség a tárcsafék, főleg városi, intenzív használatban. A dobféknek vannak ugyan előnyei, olcsó a fenntartása, igénytelenebb, de ebben ki is merülnek. A tárcsafék gyorsabb, erősebb. 

Az utasfülke szűk, különösen a hátsó sor, ahol a négy tűzoltónak nemcsak ülnie kéne, hanem menetközben a légzőkészüléket felvennie, felkészülnie a bevetésre, de a hátsó négy ülőhely ugyanolyan széles, mint az első üléssor, ahol csak ketten ülnek. Ezt így írta le a tűzoltó:

„Én nem vagyok egy nagy ember a 74 kilómmal, de a tegnapi nap folyamán elért az a megtiszteltetés hogy ülhettem hátul kocsikázás közben. Ez botrány mennyire nincs semmi hely nem, hogy öltözni még ülni sem. Hering feeling volt, de gyalázatosan. Ez nevetséges és botrányos! Ezt nem próbálta ki soha senki?! Ennyit a nagy magyar koprodukcióról. Szégyen!” 

A fülke balesetveszélyes is a láthatóan trehány megoldások miatt, illetve amiatt is mert légzsákok egyáltalán nem kerültek bele:

Ugyanígy a fülkébe szerelt, a tűzoltók leírása szerint „bedobált” vezérlőpanel sem az igényes kialakításról árulkodik, ahogy a fülkébe beszálláshoz szolgáló létrát is valamiért a kerékdob takarásába tették, nehezítve a le- és felszállást.

Nem tud menetközben oltani

A fülke kényelmetlenségénél valószínűleg sokkal nagyobb gond, hogy a jármű nem alkalmas arra, hogy menet közben tüzet oltson, azaz „locsolóautóként” működjön. Ez erdő- és bozóttüzeknél komoly hátrány, hiszen az eddigi gyakorlattal szemben, amikor menet közben két tűzoltó a járműről oltotta a tüzet, mostantól meg kell állni a kocsival, a tömlőket elrendezni, tüzet oltani, aztán továbbmenni, megint megállni és így tovább. Ez egy több tíz hektárt érintő bozót– vagy tarlótűznél komolyan lassítja az oltást.

„Az az érzésem, hogy akik ezt tervezték, azt sem tudják, hogy mi az 10-20 hektáron tüzet oltani. Vidékről is gondolom, csak annyit tudnak, hogy az nem Pesten van. :D”

Mekk Mester flexel

De szinte nincs olyan részlete a magyar tűzoltóautónak, ahol ne találnának hibát a felhasználók. Azt még laikus szemmel is látni, hogy mintha Mekk Mester készítette volna a kocsit, a bábsorozathoz képest annyi különbséggel, hogy használt flexet és hegesztőt:

„Ilyen például a legénységi fülke aljából sündisznó tüske módjára kiálló reisser csavarok tömkelege, aminek még a hosszával sem foglalkoztak, vagy a szivattyút meghajtó kardántengelynek flexel kivágott helye, amit még befesteni sem sikerült.”

Nem sikerültek jól a fakkok sem. Ezek azok a helyek, ahol a tűzoltók a szerszámokat, a mentéshez, oltáshoz szükséges eszközöket tartják. Rossz elrendezésűek, ezért kapacitásuk csekély. Vidó elmondása szerint láthatóan nem tűzoltók rakták össze, vagy legalábbis nem olyanok, akik naponta használják ezeket az eszközöket. Az élelmesebb csapatok a saját pénzükön vettek ládákat a Jyskből, és inkább abba pakolnak. Vidó felhívja a figyelmet, hogy a Rosenbauer által szerelt Mercedesekben a gyári ládákkal és eszközökkel vígan elvoltak. 

Szinte nincs olyan eszköz, amit úgy sikerült volna megtervezni, hogy ne akadjon bele egy másikba, vagy ne tartson súlyos percekig az összeszerelése, ami mentésnél nagyon sok időnek számít. A jármű tetejére feljutni nehéz a rosszul megtervezett létra miatt, szívótömlőt egy másik létra és a „board” alól kell kibányászni. A csáklya – bár elférne hosszában – két darabban van, össze kell csavarozni.

Egészen botrányosan hangzik, hogy a kék villogó és a sziréna kialakítása olyan jól sikerült, hogy nem lehet tőle a fülkében hallani semmit, egy húszperces kivonulás alatt megfájdul a tűzoltók feje - feltehetően a magyar állami fejlesztésű fülke zajszigetelése okoz problémát. Viszont legalább azt is megtudhatjuk, miért hallgat el egy szirénázó magyar tűzoltóautó néhány másodpercre:

„A rádióforgalmazást nem lehet hallani, ilyenkor kénytelenek vagyunk kikapcsolni a megkülönböztető hangjelzést.”

A létrák sem az igaziak: a jármű tetejére vezető létrát kiszabadítani nehéz, becsípi az ember kezét, de a kihúzhatós létra rögzítése is problematikus. A járművön található reflektorok 10 wattos fénye gyenge, de közel sem lehet vinni a célterülethez, mert hosszabbítót nincs hozzá: „a kis kézi reflektorok, amiket a teljesítményük miatt mindenre lehet használni csak világításra nem.”

Nem véletlenül sírja vissza a szakszervezetnek panaszkodó tűzoltók a régi Mercedeseket, amelyre a felépítményt az évtizedek óta ezzel foglalkozó cég, a Rosenbauer szállította:

„ez a gépszekér a Mercedeseknél ugyan fényévekkel fiatalabb viszont tűzoltó technikában, megbízhatóságban valahogy még is fényévekkel le van maradva valamiért, 132 millió forint ide vagy oda.”

Csakhogy a régi Mercedeseket már nem lehet előszedni, előírás lett ugyanis, hogy az „egyes szernek”, azaz az először felvonuló tűzoltautóknak a Rába–Renault Heros Auadux 2000-nek kell lenniük. Ezért Vidó elmondása szerint a legtöbb tűzoltó azért fohászkodik, hogy romoljon el az első szer, hogy elő lehessen venni a régi jó, kipróbált járműveket.  

Az Országos Katasztrófavédelem Főigazgatósága közleményben reagált a Lánglovagok oldalán. Mukics Dániel, az OKF helyettes szóvivője tételről, tételre igykeszik cáfolni a a HTFSZ-nek panaszkodó tűzoltók felvetéseire. 

Az OKF szerint az ár egyáltalán nem magas, bár valamiért a fecskendők nettó áráról írnak (104,3 millió forint), miközben az OKF maga kommunikálta a 132,5 millió bruttó árat. Nehezen értelmezhető, hogy az árból kivonják a málházott eszközök értékét, hiszen tűzoltóautót kompletten vásárolnak, eszközökkel együtt.

Mint az OKF írja, a Rába folyamatosan átvizsgálja és javítja a futómű és a fékek hibáit, de az, hogy dobfékekkel szerelték a járművet, védhetőnek találják, ahogy azt is, hogy a lóerő kevés lenne a 16 tonnás járműben: „Az európai átlagnak megfelelő, a tűzoltástechnikai feladatok ellátására maradéktalanul alkalmas. A külföldi gyártású gépjárműfecskendők teljesítménye 170 KW és 250 KW között mozog, míg a magyar gépjárműfecskendőé 217 KW.” 

A szűk fülkéről annyit közöl az OKF, hogy a hatályos magyar szabványoknak megfelelnek. A dolog érdekessége, hogy pl. a fülke méretére vonatkozó szabvány friss, 2013-as keltezésű, a tűzoltóautókat ennél korábban kezdték tervezni. A HTFSZ a 444-nek elmondta, napokon belül reagálnak az OKF válaszára.