Míg az európai országok energiafogyasztása folyamatosan csökken, Magyarországé nő, mivel főként a lakosság esetében hiányoznak a felhasználás hatékonyságának növelését ösztönző programok - nyilatkozta a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetője a Magyar Nemzetnek.

Szalai Gabriella szerint korábbi stagnálás után 2015-ben és 2016-ban nőtt az ország energiafogyasztása. A 2016-ban felhasznált 1072 petajoule energia mintegy 55 százaléka importból származott, beszerzése a bruttó hazai tennék (GDP) négy százalékát vitte el.

Uniós összehasonlításban a magyar gazdaság nagymértékben energiaigényesnek számít: egységnyi GDP termeléséhez 2015-ben az Európai Unió (EU) 28 tagállamának az átlagánál 86 százalékkal több energiát használt fel Magyarország, és nem csak a hagyományosan energiaigényes iparban. A szolgáltatási szektor egységnyi GDP előállításához szükséges energiaigénye is csaknem a kétszerese volt Magyarországon az Európai Unió átlagának.

Elmondta, a lakossági fogyasztás csökkentése érdekében kulcsfontosságú lenne a lakásállomány energetikai felújítása, miután a 4,4 millió lakás kétharmada elavult. 

Úgy számolt, hogy az ingatlanfelújításoknak köszönhetően a lakosság által elhasznált energia 40-50 százalékát meg lehetne takarítani. Csakhogy jelenleg a kormány nem fordít elég figyelmet a lakás-korszerűsítések támogatására. Pont ezért a 2020-ra kijelölt energiamegtakarítási célokat sem tartja teljesíthetőnek. 

A szakmai szervezet vezetője szerint a kormányzatnak a mostaninál lényegesen több pályázati lehetőséget kellene biztosítania a lakások felújítására. Ezeknek visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásokat ugyanúgy kellene tartalmazniuk.