Az Európai Bizottság szerdán kiadta a téli jelentését, amelynek keretében egyenként elemzik a tagállamok teljesítményét is. A Magyarországról írt fejezet árnyaltan fogalmaz, kiemelik, hogy a magyar gazdaság 2017-ben erősen növekedett, és szerintük ez 2018-ban is folytatódni fog. Emellett kiemelték azt is, amivel a kormány is állandóan dicsekedni szokott, azaz hogy a magyar foglalkozatatás rekordszámokat produkál. 

Utóbbihoz azonban hozzátették azt is, hogy a magyar munkaerő-ellátás hamarosan eléri a korlátait, azaz a munkaerőhiány még nagyobb problémát fog jelenteni.

Az országjelentés emellett óvatosan kritizálja is a kormányt. Felemlegeti például, hogy nem igazán sikerült tejesíteniük a tavaly ajánlásokat, például nem csökkentették a kiskeresetűek adóterheit, és a hátrányos helyzetű csoportokat sem tudták megfelelően felzárkóztatni.

A szegénység pedig csökken ugyan az országban, de még mindig az EU-átlag fölött van. Megemlítették, hogy a magyar igazságszolgáltatási rendszerben jelentős a korrupció kockázata, az egészségügyhöz pedig rossz a hozzáférés, az ellátás színvonala nem egyenlő, a magyarok pedig rendkívül egészségtelen életet élnek.

A jelentés elég árnyaltan fogalmaz, pozitív és negatív folyamatokat is kiemel, a kormánypárti politikusok viszont hisztérikusan reagáltak rá.

„A Magyarországról szóló brüsszeli országjelentés egy újabb kampányjelentés, Brüsszel beavatkozik a magyar választási kampányba, a jelentéssel pedig az ellenzéket segíti” 

- mondta a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, Tuzson Bence szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Szerinte a jelentés célja a nemzeti kormány megbuktatása, és egy „Brüsszelnek is elfogadható bevándorláspárti” kabinet támogatása.

Szájer József EP-képviselő pedig azt mondta, az uniós bizottság „behozta az Európai Unió intézményeibe a magyar választási kampányt”, ugyanis a megfogalmazott javaslatok és észrevételek egyrészt nem az ország helyzetének leírását tartalmazzák. Szerinte a szöveg ellenséges Magyarországgal és intézkedéseivel szemben, amit az is tükröz, hogy a bizottság jelentésében szereplő adatok a valósággal gyakran „köszönőviszonyban sincsenek”.