Rezeg a léc lakástakarékosok alatt – mit lehet tenni, ha csökkenteni akarják az állami támogatást?

Időről időre felbukkan a pletyka a különböző szakmai fórumokon, hogy búcsút inthetünk a lakástakarék után járó kimagaslóan magas, 30 százalékos állami támogatásnak vagy jócskán lecsökkenhet a mértéke. Korábban ezeknek a légből kapott mendemondáknak kevés alapja volt, most viszont újra szárnyra kapott a hír.

Mielőtt megnéznénk mire számíthatunk, vegyük át gyorsan, hogy mi is az a lakástakarékpénztár.

A lakástakarék vagy lakáskassza jó pár éve, 1997 óta létező megtakarítási forma Magyarországon, amely hatalmas sikert futott be korábban Ausztriában és Németországban. A megtakarítást különböző lakáscélra, például vásárlásra, építésre, felújításra vagy jelzáloghitel előtörlesztésére használhatjuk, miután gyűjtögettünk legalább 4, maximum 10 évig. A megtakarítás már csak azért is népszerű, mert akár 11 százalék feletti hozamot is elérhetünk a megtakarításainkra, szemben a manapság 0% kamathoz közelítő bankbetéti ajánlatokkal. Itthon négy szolgáltató közül választhatunk: Erste Lakástakarék, Fundamenta Lakáskassza, OTP Lakástakarékpénztár és Aegon Lakástakarék.

Ha szeretnéd a teljes piaci körképet megismerni és az ajánlatokat összehasonlítani, kattints ide!

Mivel lakástakarékok szabályozásáról, díjstruktúrájáról törvény határoz, ezért kisebb eltérésekkel mind a négy szolgáltatónál ugyanannyit gyűjthetünk legalább 5 000, de maximum 20 000 forintos havi betéttel. A felhasználható szerződéses összeg több összetevőből áll, mint például a megtakarítás, az arra kapott betéti kamat és állami támogatás, és az opcionálisan felhasználható lakáskölcsön.

Éppen az állami támogatás az, ami miatt a legjobb megtakarítások között emlegetik a lakástakarékot. Ennek mértéke ugyanis 30 százalék az éves befizetéseink után, azaz maximum 72 000 forint. Ezért a pénzért még lehajolnunk sem kell: nem adóvisszatérítésről vagy szociális hozzájárulásról van szó, hanem olyan „ingyenpénzről”, amelyet a lakás-takarékpénztár rendszeresen a Magyar Államkincstártól igényel számunkra a befizetéseink után. Ez 10 éves időtávon 720 000 forintot jelent, ami bármilyen lakáscélhoz igen gáláns ajándék.

Új szelek fújnak

Egyre többen vélik azonban úgy, hogy a bőséges állami támogatás hamarosan apadásnak indulhat.

Több piaci szereplővel és független szakértővel is beszélgettünk arról, mennyire lehet reális a változás. A megkérdezettek egyaránt említették a már évek óta hangoztatott érveket, amelyek miatt csökkenthetik a támogatás nagyságát.

„Azokban a környező országokban, ahol elérhető a lakástakarék, már alacsonyabb állami támogatás jár a megtakarításokra. Az éves befizetésekre adott támogatás mértéke:

 Magyarországon 30 százalék

 Csehországban 10 százalék

 Szlovákiában 8,5 százalék

 Ausztriában 1,5 százalék

 Németországban pedig 8,8 százalék.

Idővel Magyarország is beállhat a sorba és mérsékelheti a megszerezhető állami támogatást, hiszen régiós viszonylatban magas a 30 százalék” – mondja Hack György Tamás, a Bank360 lakástakarék szakértője.

Mit hozhat a jövő?

Lakástakarékos körökben számítanak rá, hogy középtávon a törvényalkotó hozzányúlhjat a népszerű megtakarítási formához.

Míg az egyik oldalon a CSOK és a kedvezményes 5 százalékos lakásáfa jókora kedvezménynek bizonyult az otthonteremtéshez, addig a másik oldalon az LTP-támogatás eshet majd áldozatul a bőkezűségnek. Ugyanakkor éppen az otthonteremtési támogatás az az érv, ami a lakástakarékok 30 százalékos támogatása mellett is szól: míg a környező országokban, de főleg Németországban és Ausztriában szinte mindenki köt ilyen szerződést, addig Magyarországon - ingyenpénz ide vagy oda - nagyjából 20 százalék alatt van az LTP-penetráció. Ha a kormány továbbra is anyagi ösztönzőkkel akar kitartani a családalapítás és otthonteremtés mellett, a lakástakarék 30 százalékos állami támogatása a továbbiakban is jó szolgálatot tehet.

Mit tegyünk, hogy biztosítsuk az évi 72 000 Ft támogatást?

Most jöhet a 10 éves szerződések rohama? Közös nevezőn vannak a szakmai szereplők abban, hogy a meglévő szerződéseket biztos nem érintené egy esetleges csökkentés. Azaz, aki megköti 2018-ban 10 évre az LTP-szerződést, annak 2028-ig biztosan a 30 százalékos állami támogatás ketyeg a futamidő alatt, még akkor is, ha idő közben tényleg megtörténik a vágás.

A lakástakarékpénztárak azt tanácsolják, hogy válasszuk a hosszabb távú futamidőt, ha tartunk a támogatás csökkentésétől. A legnépszerűbb konstrukciók eddig a 4 éves futamidejű szerződések voltak, hiszen négy év alatt a megtakarított pénzre 11 százalék feletti hozamot is el lehetett érni az állami támogatással és még jobban járhattunk egy ügyesen kifogott számlanyitási díjkedvezménnyel, míg a 10
éves LTP-nél a hozam már csak 5 százalék körül van. Ráadásul az alacsony kamatkörnyezetben működő stratégia, hogy négyévente megújított lakástakarékokkal hosszú, akár 20 éves futamidejű lakáshitelünket törlesztjük elő, így évekkel hamarabb megszabadulva jelzáloghiteltől. Azonban az állami támogatás csökkentésével már ez a stratégia sem hozna olyan gyors változást.

A Bank360 szakértője szerint most kiemelt fontossága van a jól időzített lakástakarék-szerződéskötésnek. Ha tartunk az állami támogatás csökkentésétől, fixáljuk le az állami támogatást 10 évre egy hosszú futamidejű szerződéssel. Ráadásul most például az Ersténél a számlanyitási díjon is több mint 50 000 forintot spórolhatunk és egy ajándékutalvánnyal is gazdagabbak lehetünk.