Boldog István fideszes képviselő március 22-én a tényfeltárás külső jegyeit mutató videót posztolt ki a Facebookra.
„Személyesen tapasztaltam meg, hogy a veszély néhány kilométerre van tőlünk! Április 8-a tétje az, hogy Magyarország magyar ország marad-e!”
– írta Boldog a videó mellé, ami arról szól, hogy hősünk átugrik a magyar-szerb határ túloldalára, Horgosra, hogy megnézze és megmutassa, mitől, vagyis kiktől véd meg minket a határkerítés.
Miután drámai zenei aláfestéssel nehezen beazonosítható, de súlyos vágóképeket láthatunk földutakról, a gondterhelt arccal Boldogról, szétszórt vegyes háztartási szemétről, romos tanyaépületekben kucorgó, kopott ruhás alakokról meg a földön heverő, kakának kinéző barnás alakzatokról, Boldog elmagyarázza nekünk, hogy mi az alaphelyzet:
„Horgos község polgármestere elmondta, hogy amikor még nem volt a határzár, akkor óriási problémák voltak, rengeteg gondot okozott az ide áramló több tízezer, több százezer migráns, aki itt ment át a településen. Ma, amióta a határkerítés megvan, ma pedig úgy hétvégente olyan 100-150 migránst dobnak ide vissza, illetve tartózkodik itt.”
Ezek után a tanyaépületben táborozók egyike, egy kötött sapkát viselő, elgyötört arcú férfi nyilatkozik arról, hogy a tavaszt várják, hogy továbbgyalogolhassanak, mert télen nem jó az idő.
A következő snitt alatt Boldog mindezt azzal kommentálja, hogy
„Ezek az emberek fiatalok, 20-30 év közötti fiatal emberek, akik láthatólag életerősek, tehát tudnának boldogulni a hazájukban is. A helyiek félnek tőlük, nem szeretik őket, azt szeretnék, ha nem lennének itt.”
Eleve meglepő érvelés azt állítani, hogy egy fiatal, életerős ember a korából kifolyólag mindenképp tud boldogulni a hazájában – mintha a vallási-politikai üldözés, a rasszizmus, a diktatúra vagy a polgárháború csak az idősebbekre vonatkozhatna.
De itt nemcsak ez a probléma.
A 444 tudomása szerint a Boldog videójában megszólaló férfi valójában egy olyan ázsiai keresztény, aki a vallásüldözés miatt volt kénytelen elhagyni a hazáját.
Kékesi Márk szociológus, a Migszol Szeged nevű menekültsegítő szervezet aktivistája mesélte el elsőként, hogy személyesen ismeri a férfit, mivel hónapok óta járnak át a horgosi majorban áttelelő menekültekhez élelemmel és más segítséggel. A férfi Josephnek nevezi magát – mint azóta megtudtam, ez álnév, amit a biztonsága miatt használ –
„Pakisztáni keresztény, aki leginkább az iszlám elől menekül.”
Kékesi több, az elmúlt hónapok látogatásai során készült fotót is küldött az üldözött keresztény férfiról:
A 444-nek későbbi más, szerbiai, a Horgos mellett táborozó menekülteket személyesen is jól ismerő forrás is megerősítette, hogy a Boldog videójában nyilatkozó fiatal férfi valóban az a pakisztáni keresztény, akiről Kékesi beszélt. A vallása miatti zaklatások elől menekül, és hónapokat töltött el a szerb-magyar határhoz közeli tanyán, miközben a helyi keresztényekkel is felvette a kapcsolatot, és a helyi templomba is eljárt imádkozni. Nem kért menekültstátuszt Magyarországon, hanem Nyugat-Európa felé szeretett volna továbbmenni, majd amikor - közvetlenül azután, hogy Boldog megcsinálta a videóját - ezt reménytelennek ítélte, elhagyta a horgosi tanyát, és más irányban, Bosznia felé próbálkozik tovább. A helyiek egyáltalán nem félelemmel és ellenszenvvel, hanem éppen ellenkező érzésekkel fogadták a vallásüldözöttet.
A helyszínen rendszeresen megforduló Kékesi egyébként kételkedik Boldog azon állításában is - amit a videójával próbált illusztrálni - , hogy hétvégénként 150 embert dobnának vissza a magyarok:
„Ezek a srácok 36-an ott vannak hónapok óta, ugyanazon a helyen, ugyanazok a fiúk.”
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.