Megegyezett a versenyhivatal a reklámokat posztoló Rubint Rékával
2017 december 01., 10:57
Úgy néz ki, még évekig rajtunk maradnak az influenszerek
Nemzetközi felmérés készült az influenszerek tavalyi évéről, amiből nemcsak az derül ki, hogy
létezik mikro-, makro- és megainfluenszer,
de az is, hogy a divatházak és a luxuscégek jobban szeretik azokat a követőik befolyásolására alkalmas, a közösségi médiában roppant népszerű arcokat, akiknek kevesebb mint 100 ezer rajongójuk van, mint Kim Kardashiant vagy Selena Gomezt.
A riportot a Launchmetrics készítette, így a felmérés a divattal, kozmetikumokkal, luxustermékekkel foglalkozó cégek oldaláról mutatja be a hirdetői és az influenszer-magatartást, de nagyjából ezek azok a területek, ahol a leggyakrabban keresik a marketing ilyen formáját. Előbb röviden a számok, az igazi csemege utána következik.
link
Forrás
A számok
A felmérésben 600 szakmabeli vett részt Európából és az Egyesült Államokból, 78 százalékuk állította, hogy befolyásoló személyiségnek tartott bloggerekkel, közéleti szereplőkkel dolgoztak együtt 2017-ben. Ez 2016-hoz képest 13 százalékos növekedés. A legtöbb cég új termékeik bevezetéséhez, új kollekciók bemutatásához veszik igénybe az influenszerek segítségét. A felmérésben nemcsak a marketingesek, hanem 200 influenszer is részt vett. A kérdéseket a Launchmetrics január végén küldte ki a szakmabelieknek, így marketingeseknek, PR-szakembereknek, kommunikációs ügynökségeknek és persze influenszereknek.
A felmérésből kiderült, a részt vevő cégek 78 (!) százaléka dolgozott influenszerekkel 2017-ben, ez 2016-hoz képest 13 százalékos növekedés. A legtöbb cég új termékeik bevezetéséhez, új kollekciók bemutatásához veszik igénybe a segítségüket. Azok a cégek, melyek nem költöttek erre, főleg költségmegszorításokkal magyarázták, a többiek pedig időhiányra, vagy az ezt a piacot jól megítélni képes munkatársak hiányára hivatkoztak. Az influenszerekkel dolgozó szakmabeliek közel 80 százaléka mondta, hogy
fő célcsoportjuk a 24-38 év közötti, millenialként ismert korosztály.
A 39-53 év közötti X generáció a második legnagyobb megcélzott közönség, őket követi az Y generáció, azaz a 6-23 évesek.
A szakmabeliek 90 százaléka szerint a véleményvezérek segítségével bonyolított kampányok a brandépítésben a leghatékonyabbak, és 69 százalékuk véli úgy, hogy az eladások növekedésére is hatással vannak. 73,3 százalékuk gondolja úgy, hogy az influenszer-marketing hatékony a márkahűség építésében, előző évben ezt még csak 53,3 százalékuk mondta. Az eladások növelését illetően viszont derűlátóbbak voltak 2016-ban, 5 százalékkal több marketinges gondolta hatékony módszernek az influenszerek bevetését a kampányban.
A szakmabeliek szerint az influenszerek a termékbevezetéseknél a leghatékonyabbak, ezt ugyanígy vélték tavaly is, 41,6 százalékuk nem is dolgozik velük máskor, csak ilyen kampányoknál. A termékbevezetésen kívül akkor veszik még a leggyakrabban igénybe a segítségüket, ha eseményt szerveznek.
Mikro-, makro és megainfluenszerek
A marketingesek követőik száma alapján tesznek különbséget a közösségi média sztárjai között. Akinek 10 és 100 ezer között van a követőszáma, mikroinfluenszernek tekintendő, 101 és 500 ezer között makroinfuenszerré változik, 501 ezertől 15 millióig pedig megainfluenszerré.
A szakmabeliek majdnem fele meglepő módon nem a megákkal, hanem a mikroinfluenszerekkel szeret a legjobban együtt dolgozni.
Ez hazai viszonylatra vetítve azt jelenti, hogy
egy okosan targetáló luxuscég jobban teszi, ha a 40,5 ezer követővel rendelkező Kiss Ramónával keresi az együttműködést, és nem Dukai Reginával, akit majdnem 300 ezer ember követ.
(Instagramos követőkről van szó, nem véletlenül, nemsokára kiderül, miért ezt a platformot hoztam fel példaként.)
Természetesen cége válogatja, de a Versus Versace például szereti szűk, de befogadó közönségre szabni kampányait, de a Coach jobban bízik a tömegmarketingben, így a megákkal közöskednek inkább.
Miért a jógás lány, miért nem a kajasznob srác?
Jó kérdés, hogy milyen szempontok alapján döntik el, melyik közösségimédia-sztárral kampányolnak. A válaszadók 45 százaléka csakis a tartalom minősége alapján dönt, 32 százaléknak a reakciók (lájkok, kommentek, megosztások) a legfontosabbak, 15 százalékuk pedig piaci rést keres influenszereken keresztül.
A döntést, hogy kit válasszanak, a szakmabeliek kevesebb mint 8 százaléka hozza a követőszám alapján.
A legnépszerűbb taktika az influenszerek becsábítására továbbra is a minta-/ajándékküldés.
Hol nyomulnak?
Csak az Instagram!
Nem, nem csak az, de továbbra is ez a marketingesek kedvenc platformja, a felmérésben részt vevők 35,8 százaléka instán futtatja az ilyen kampányait. Nagyon szeretik az Instagram Stories-t, a swipe-up funkciót, és persze az Instagram Shoppingot, ami a lehető legegyszerűbbé teszi, hogy a befolyásolás hatása alá esett követő azonnal pénzt hagyjon a cégnél. Ez a funkció egyébként még viszonylag kevés országban elérhető, magyarországi cégek számára például nem.
A második legnépszerűbb a Facebook, a blog pedig meglepetésre még le tudta nyomni a Youtube-ot - igaz, kevesebb mint 1 százalékkal.
Az influenszerek is a pénzt szeretik
Mindenkinek jól esik az elismerés, és klassz dolog a dicséret és az apró ajándék is, de az influenszerek is jobb szeretnek pénzért dolgozni, 27 százalékuk legalábbis pénzt kér viszonzásul. 20 százalék azonban beéri a dicsőséggel, és azzal az ismertséggel, amit egy-egy ilyen kampány hoz nekik. Azért örülnek az ajándékoknak is, igazság szerint még jobban, mint a megelőző évben. Új színfolt a témában az együttműködés más influenszerekkel, amit nagyon hatékonynak éreznek.
Céges oldalról 41 százalék minden, vagy majdnem minden esetben pénzzel kompenzálja a véleményvezért, 24,4 százalékuk csak alkalmanként, 15,6 százalék pedig soha nem fizet. 18,7 százalék csak nagy kampányokért fizet, és úgy tűnik, ez egyre gyakoribb lesz, 2016-ban még csak 6 százalékuk járt el így.
link
Forrás
De mi a helyzet Magyarországon?
Itthon kicsit megkésve sikerült csak rendezni a fizetett, szponzorált tartalmak szabályozását, de tavaly elkezdődött valami. A Gazdasági Versenyhivatal 2017 év végére jutott el odáig, hogy vizsgálni kezdte az influenszerek és a fizetett posztok problémáját. Novemberben adták ki ajánlásukat, melyben egyértelműen definiálták, ki számít véleményvezérnek, és pontosan hogyan kell megjelölni a fizetett, vagy barterszerződés keretében megjelenő posztokat. Az ajánlás részleteinek kidolgozásába hazai influenszereket is bevontak. Első körben úgy jártak el, hogy megállapodtak azokkal a véleményvezérekkel, akik a múltban rendszeresen megjelölés nélkül, egy köszönöm hashtaggel elintézve posztoltak fizetett tartalmakat. Rubint Réka és Dukai Regina esetében nem szabtak ki bírságot, viszont túl azon, hogy ezentúl egyértelműen jelölniük kell a reklámnak minősülő posztokat, vállalásuk alapján oktatási célú és tájékoztató posztokat is közzé kell tenniük.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.