Egy háromezer éve, a vaskorban élt csődörtől származik szinte minden ma élő csődör - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport. A berlini Leibniz Állatkert- és Vadállatkutató Intézet (IZW), valamint a Potsdami Egyetem kutatói által vezetett csoport eredményeiről a Science Advances című szaklapban számolt be szerdán.

A kutatók génelemzéseket végeztek, amelyek alapját európai és ázsiai ásatásokon előkerült lócsontokból és fogakból vett minták adták.

Eredményeik szerint az eurázsiai sztyeppéken élő nomádok, majd később a rómaiak által végzett célzott tenyésztés hozzájárult a további leszármazási ágak eltűnéséhez.
A folyamatban jelentős szerepet játszott, hogy a rómaiak a lótenyésztésben új módszert vezettek be: a kancák helyett a csődörökre kezdtek koncentrálni. Felismerték, hogy az egyedileg kiválasztott, bizonyos tulajdonságokkal bíró csődörökkel könnyebben érik el céljaikat, mint a kancák kiválasztásával. A hím állatok ugyanis gyorsan, sok utódot képesek nemzeni.

Így hosszú távon a csődörök leszármazási vonala kerekedett felül. Az Y-kromoszóma, amelyet csak a hímek birtokolnak, elvesztette változatosságát. Arne Ludwig, az IZW kutatója szerint azonban a kizárólag az Y-kromoszómánál jelentkező genetikai elszegényedés nem járt hátrányos következményekkel a populációra. Kancák leszármazási ágából számtalan létezik a világon.

Az IZW adatai szerint ma 12 millió csődör és 48 millió kanca él a Földön. (MTI)