A fitneszblogger, akinek már nagyon elege van az Instagram tökéletesen bársonyos seggeiből

Chessie Kinget 344 ezren követik az Instagramon, munkája fitneszblogger, önbizalomtréner, aki a tökéletes test ideája ellen lázad. Mivel naponta edz, nagyon jól néz ki és ezt szívesen meg is mutatja Instagramon, de ezt tudatosan a jó ügy érdekében használja fel.

Arra szeretné ráébreszteni a követőit, hogy nem gáz, ha nem néznek ki úgy, mint az Insta-celeb modellek.

Főleg két dologra próbál rávilágítani: az egyik, hogy az egészség milliószor fontosabb, mint a külső, a második pedig az, hogy az Instagram úgy egy hatalmas kamu, ahogy van.

„Bársonyos bőr, hamvas popsi, darázsderék, vékony combok... mind a tiéd lehet harminc másodperc szerkesztés után 💁🏼 Ijesztő, milyen könnyedén és gyorsan megváltoztathatod a tested némelyik app segítsével. @lydiaxcollins és én azzal játszottunk, mennyire tudjuk a képemet úgy átalakítani a modernkori szépségideálnak megfelelően, hogy még elhiggyétek, hogy igazi. Az Instagram nagyon bátorító és inspiráló is lehet, de az esetek 95 százalékában még mindig csak egy tökéletesség-csapda, aminek én is a rabja vagyok. Azt akarom, hogy azt az énemet lássátok, ami ugyanúgy néz ki a valóságban is!

Igen, vannak emberek, akik iszonyat keményen megdolgoznak a tökéletes testért és tényleg szuperül néznek ki, de a többieknek sem kellene szarul érezniük magukat, amiért ők meg nem.

Mindannyian gyönyörűek vagytok a magatok különleges módján! ❤️🧡💛”

Chessie saját példáján mutatja meg, milyen sokat számít a pózolás, a szerkesztős appok és sokszor kizárólag a fényektől függ, van-e valakinek narancsbőre vagy sem. Ami a legdurvább az egészben, hogy hiába néz ki tökéletesen, még ő is kap gyűlölködő üzeneteket arról, hogy lehetne nagyobb a melle vagy vékonyabb a dereka. Ezeknek az embereknek nemrég egy nagyon ijesztő videóban üzent, ahol a testét olyanra változtatta, amilyenre a kommentelők kérték.

„Ha trollok kívánságainak megfelelően változtatnánk a testünkön, ha minden internetes gyűlölködőre hallgatnánk, szörnyetegekké válnánk. Mindegy, huszonhárom vagy hárommillió követőd van, SENKINEK SEM kell eltűrnie a gyűlölködést az interneten!”

Chessie-t lehet vádolni azzal, hogy könnyű úgy papolni az önelfogadásról, hogy közben kifogástalan alakja van, de a lényeg épp az, hogy

még ő sincs mindig megelégedve magával.

Rengeteget ír arról, hogy milyen nehéz volt leszoktatnia magát a görcsös megfelelési kényszerről és a kemény edzésekről, amiket csak azért erőltetett magára, hogy megfeleljen egy irreális szépségideálnak, amit az Instagram-effektek és a szerkesztős appok teremtettek meg.

„Milyen méretet hordasz? – ezt a kérdést minden nap felteszik nekem, a válaszom: 'bármit angol 8-as és 14-es között'. A két kép elkészítése között csak néhány perc van. A baloldali képen a leggings-em L-es, a jobboldalin meg S-es. Más márkák, ennyi. Mindkét méret egészséges és gyönyörű, nincs rossz és jó. Az egyik legfontosab dolog, amit megtanultam és amit meg akarok osztani veletek, hogy a méret NEM számít. (...) Régebben mindig olyan ideges voltam, ha nem fértem bele egy 8-as ruhába, hogy mindig megpróbáltam addig erőltetni magamra, míg szét nem szakadt. (...) Senki sem fogja megtudni, milyen méretű ruhát hordasz, hacsak te nem bélyegzed meg magad meg vele, de még akkor sem érdekel senkit (ha igen, akkor az illetőt azonnal zárd ki az életedből!)”

„Csak egy kis emlékeztető, milyen könnyű megváltoztatni a tested. Mindannyian beleesünk abba a hibába, hogy úgy pózolunk, hogy a lehető legjobban nézzünk ki és ez teljesen oké, de valójában csak jobboldali jellegű fotók azok, amik segítenek jól érezni magunkat a bőrünkben (legalábbis remélem) ❤️🧡💛”

„Mindig azt szerettem volna, ha az Instagramom egyfajta támogató felületként funkcionál számotokra. Mint egy idősebb nővér, aki fogja a kisebb kezét. Igen, heti négyszer-ötször edzem és egészségesen étkezem, de ezt azért csinálom, hogy köszönetet mondjak a testemnek és gondoskodjak róla, nem azért, hogy büntessem, vagy mert valamelyik másik fitneszbloggerre akarok hasonlítani, akinek kockás hasa és London-méretű feneke van. Ha egy dolgot megjegyeztek ebből a posztból, ez legyen az: légy hálás a testednek azért, amire képes, és ne azért büntesd, amire nem.

Visszanézek az életemre és azt kívánom, bárcsak ne töltöttem volna annyi időt a testem pocskondiázásával és szörnyű, önmarcangoló gondolatokkal.

Hosszú az út, mire az ember megtanulja értékelni, amije van, de biztosítalak, hogy egyszer eljutsz oda💃🏼”