Izgalmas levelezést ismertet az Index friss cikke, amiből az derül ki, hogy a híressé vált svédországi rénszarvasvadászatai után Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes minimum 3,6-4,5 millió forint közteher megfizetésével maradhatott adós.
Miután kiderült - és ezt maga az érintett is beismerte - hogy Semjén Zsolt a 2010-es években legalább ötször vadászott úgy Svédországban, hogy a teljes útjait egy Farkas József nevű baráti vállalkozó fizette, Ligeti Miklós a Parlaement mentelmi bizottságához fordult. A Transparency International Magyarország (TI) jogi vezetője azt kérte, hogy a bizottság elnöke, Hargitai János indítson vagyonnyilatkozati eljárást Semjén ellen, és kötelezze teljes körű vagyonnyilatkozat megtételére.
A vadászatokat Semjén ugyanis nem tüntette fel a parlamenti vagyonnyilatkozatában.
Hargitai bizottsági elnök a levelezés tanúsága szerint mindent megtett, hogy megvédje Semjént. Első körben azzal utasította el Ligeti kérését, hogy az nem tényeken, hanem sajtóhíreken alapul, ráadásul „nem jelölte meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát".
Ligeti visszaírt, hogy hogyan is jelölt volna meg konkrétan egy hiányzó dolgot, illetve idézte Semjén saját nyilatkozatát, miszerint tényleg Farkas és nem saját maga fizette az utakat. A TI jogi vezetője ehhez még azt is hozzátette, hogy Semjén vadászatai adóköteles jövelemnek számítanak.
Hargitai ezen a ponton némileg magára húzta az ügyet, amikor érvelni kezdett, hogy az szja-törvény értelmében a más magánszemélytől ingyen vagy kedvezményesen kapott vagyoni érték adómentes. Csakhogy az Index szakértője szerint ez ugyan igaz lehet, ám az szja-nál ráadásul magasabb, 18 százalékos illetéket Semjénnek mindenképp ki kellett volna fizetnie. A lap becslése szerint az öt vadászat összesen 20-25 millióba került, aminek 3,6-4,5 millió forint lenne az illetéke.
Ha az utakat Farkas valamely cége fizette, akkor egészen biztosan adókötelesnek minősülnek az utazások.
Az Index szerint lehetséges ugyan, hogy Semjén tényleg úgy fogadhatta el a luxusvadászatokat, hogy azokat nem kellett beleírnia a vagyonnyilatkozatába, de ez esetben is kellett volna illetéket fizetnie.
A Trasparency az ügyben feljelentést tett.
Update:
Az ügyben levelet kaptunk a NAV-tól, akik, ki tudja miért, kéretlenül Semjén Zsolt védelmére keltek:
Kérjük „Többmillió forintnyi illeték megfizetését lóghatta el Semjén Zsolt” című cikkük mielőbbi helyesbítését, mert az súlyos tévedésen alapul. Az ajándékozási illeték adójogi megítélése egyszerű, azonban a fent említett cikkükben mégis sikerült azt, az olvasókat megtévesztő módon, félreértelmezni. Az ajándék tárgya csak akkor pénz, ha az ajándékozott azt kapja meg ténylegesen (készpénzben vagy magyar bankszámlájára). A szolgáltatás ajándékozása nem illetékköteles, mivel az kívül esik az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény ún. tárgyi hatályán. Nem kell ajándékozási illetéket fizetni akkor sem, a megajándékozott külföldön jut ingó vagyontárgyhoz (a magyarországi hasznosítási célú gépjármű, illetve a magyarországi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje kivételével).
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.