Kétharmaddal nehéz az élet, több kéne, nem?

Egészen fura, tudathasadásos helyzetben vannak a (még) aktív kereső magyarok. Nagyon sokan érzik, tudják, hogy ha le kell tenni a lantot (buszkormányt, lézerpointert, egeret, gereblyét, mindegy), drasztikusan visszaesik majd a jövedelmük. Konkrétan: az OTP felmérése szerint a ma aktív emberek mostani bevételeik 64%-ára, kevesebb mint kétharmadára számítanak nyugdíjként. Ugyanakkor nagyon kevesen tesznek bármit is a trauma csökkentésére vagy elkerülésére. Hogy mit tehetnének? Ezt a dolgot öngondoskodásnak hívják átfogóan, és azt jelenti, hogy az ember, még belegondolni is őrület, de nem költi el, éli fel összes jövedelmét, hanem félretesz belőle; lakástakarék-pénztári, egészségpénztári, önkéntes nyugdíjpénztári konstrukcióban, illetve értékpapír- vagy tartós befektetési számlán.

Az emberek úgy gondolják, nyugdíjaskorukban keresetük kétharmadára esik majd vissza. De ez mintha nem érdekelné őket.

Az OTP Bank évek óta felhívja a figyelmet az öngondoskodás fontosságára, ezért is méri fel évente a magyarok véleményét és valós helyzetét a nyugdíjcélú megtakarítások és a tudatos pénzügyi tervezés fontosságával kapcsolatban. Sajnos a trend lehangoló: a 2017-es Öngondoskodási Index (az a mérőszám, hogy a magyarok mennyire tudatosan használják és ismerik a pénzügyi termékeket és mennyire terveznek előre) a korábbi évek javulásával szemben a 2011-es szintre esett vissza.

Szakértői becsélések szerint, ha a jelenlegi társadalmi trendek folytatódnak, akkor néhány évtizeden belül, mire a mai Y generáció nagy része nyugdíjba vonulna, a magyarországi nyugdíjrendszer mindössze az utolsó fizetés mintegy 50-60 százalékát lesz képes biztosítani nyugdíjjáradék formájában. Az OTP Öngondoskodási Indexe szerint a lakosság valamivel optimistább, de így is mindössze a mostani bevételeinek 64%-ára, kevesebb, mint kétharmadára számít nyugdíjként…

A probléma viszont az, hogy megint csak szakértői becslések szerint legalább a korábbi fizetése, jövedelme 72%-a kellene ahhoz, hogy ténylegesen meg tudjon élni az átlagos magyar dolgozó. És még ez sem elég az új tipikus kiadásokra, a gyerekek támogatására az otthonteremtésben, az unokák ajándékozására és így tovább. Teljesen érthetetlen, hogy míg 2011-ben a kutatásban megkérdezettek 62%-a várta el vagy tekintette (hibásan) nyilvánvalónak, hogy öregkorukra majd eltartja őket az állam, tavaly ez az arány 75%-ra nőtt. Vajon honnan ez az optimizmus?

A fiatalok mindig is úgy hitték, hogy az öregedés másokkal történik. De sajnos nem! Bár ma még távolinak tűnhetnek, de megfelelő előkészület és megtakarítások híján a nyugdíjas éveket sem élvezhetjük zavartalanul. 

A kérdésre, hogy honnan fogják majd kipótolni a nyugdíj és a gondtalan élet költsége közti különbséget, a leggyakoribb válasz, hogy nem tudom. Pedig van ennél jobb válasz is! Érdemes már ma tennünk a jövőért, hogy ne csak 2/3 részben legyenek gondtalanok a nyugdíjas évek. Te is így gondolod? Akkor katt ide!

A 2017-es Öngondoskodási Indexről pedig azt fontos tudni, hogy az onnan származó adatok a bankszámlával rendelkező 18-70 évesek, országosan reprezentatív mintán, amely 1500 fő személyes megkérdezésével készült kutatásból származnak.  

Advertisement
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.