A német vagyonok egyre nagyobb része származik örökségekből

A Financial Times ír arról, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen eltolódott az öröklött vagyon szerepe a német társadalmon belül. Pontos számok nem állnak ezzel kapcsolatban rendelkezésre, de egymástól függetlenül több közgazdász és elemzőintézet is arra jutott, hogy jelentősen megnőtt az örökösödés szerepe a társadalmi elosztásban. 

Németország vezető gazdasági elemzőintézete, a German Institute for Economic Research (DIW) becslése szerint például évente 400 milliárd euró cserél gazdát az országban örökség és ajándék formájában: ez az összeg nagyobb mint a szövetségi állam éves költségvetése, és ebből az összegből öt év alatt fel lehetne számolni az államadósságot. 

A Erbschaftswelle, azaz az örökösödési hullám erősödése miatt ma már elemzők és politikusok is szót emeltek: a szociáldemokraták például nagyobb örökösödési adóval kampányoltak a tavalyi választás során. 

Az örökségek mértékének és szerepének felértékelődése többek között azért problematikus szerintük, mert ezzel újratermelődnek a társadalomban meglévő egyenlőtlenségek, miközben évek óta arról szólnak az elemzések, hogy a nyugati társadalmakban egyre nagyobbra nyílik az olló a gazdagabb és a szegényebb rétegek között. De probléma abból a szempontból, hogy azzal párhuzamosan, ahogy az örökösödés szerepe újra jelentőssé válik, megkérdőjeleződik az a kép, hogy Németország egy valódi meritokrácia, ahol valakinek az életpályáját nem a származása, hanem tehetsége alakítja. 

Thomas Piketty is írt arról, hogy a mai német vagyon több mint fele öröklött. Becslését azóta német közgazdászok is alátámasztották az FT cikke szerint. Nem volt ez mindig így, a hatvanas-hetvenes években az örökléssel szerzett vagyon mértéke 20 százalék fölött volt kicsivel. 

A Max Planck Institute társadalomtudományos tanszékének igazgatója, Jens Beckert is arról beszélt a lapnak, hogy az örökösödés révén fennmaradnak a társadalmi egyenlőtlenségek, és ezek egyik generációról a másikra szállnak tovább. A mélyebben fekvő probléma pedig szerinte, hogy a vagyon már jelenleg is egyenletlenül terül szét a német társadalomban: a leggazdagabb egy százalék birtokolja az összes vagyon harmadát, a leggazdagabb 10 százalék a kétharmadát, míg az alsó ötven százalék nem rendelkezik semmiféle vagyonnal. Ezek azok a struktúrák, melyek fennmaradnak az örökösödés által. 

Az SDP politikusa, Cansel Kiziltepe is amellett érvelt, hogy még makroökonómiai szempontból sem jó, ha a vagyon ennyire egyenlőtlenül oszlik el, de ez nem kedvez a társadalom működésének sem: Németország épp az az ország volt az elmúlt évtizedekben, ahol a különféle társadalmi csoportok jól megfértek egymás mellett, gazdagoknak nem kellett zárt közösségekbe visszavonulniuk és nem kellett tartaniuk a bűncselekményektől. Ugyanakkor Kiziltepe szerint a következő években a társadalmi konfliktusok növekvő mértékét láthatjuk majd az országban. Szerinte is magasabb örökösödési adó, illetve az újra bevezetett vagyonadó lehetne a megoldás. 

A különféle engedmények és kiskapuk révén az öröklött vagyonok jelentős része után alig kell adót fizetni az országban: tavaly az állam 6,8 milliárd euró örökösödési adót szedett be, ami csak töredéke a becsült évi 3-400 milliárd eurós vagyonmozgásoknak. Ugyanakkor a lap cikke szerint mivel a kormány költségvetése többlettel bír, meglehetősen nehéz lenne egy politikusnak az adóemelés mellett érvelnie, még ha azzal a leggazdagabbakat céloznák is. 

A gazdasági szereplők is régóta tiltakoznak egy hasonló adóemelés ellen, szerintük ez éppen a családi kézben lévő kis- és középvállalkozásokat sújtaná, melyekre a német gazdaság támaszkodik. Ezért politikailag is nagyon kényes egy ilyen adóemelés emlegetése, és ezért fordulhat elő, hogy most valaki akár több milliárd euró értékű gazdasági vagyonelemet örökíthet tovább, anélkül, hogy egy cent adót is fizetne utána az államnak. 

A lapban megszólalnak olyan német örökösök is, akikre hatalmas vagyon szállt, de egyetértenek azzal, hogy ez nem igazságos így. Egyikük komoly összeget adományozott el jótékony célokra, és arról beszélt a lapnak, hogy a jelenlegi rendszer nem teszi lehetővé a társadalmi mobilitást. 

Az ország egyik legismertebb tiltakozó örököse amúgy a zöldpárti politikus, Tom Koenigs, aki családja privátbanki szolgáltatása révén örökölt egy komolyabb vagyont a hatvanas években. Akkor az egész összeget a vietkongokra hagyta. Ma, 74 évesen, azt mondja, hogy most is eladományozná az egész örökséget, de most már inkább az Unicef-nek utalná át. A lapnak most arról beszélt, hogy megmondta három gyerekének is, nézzék meg a bankszámláját: nincs rajta semmi, semmit nem fognak örökölni. Ugyanis nem jó egy fiatal embernek, ha rengeteg pénzhez jut, anélkül, hogy bármit tett volna érte. 

Hogy legyen, aki a következő polgármesterről is elmondja az igazat

A kormánymédia százmilliárdokból próbál túlharsogni minden kritikus hangot az országban, amikor pedig választás közeledik, felismerhetetlenre hajlítják a valóságot. Ha szerinted fontos, hogy valódi híreket is lehessen olvasni, akkor támogasd rendszeresen a 444 szerkesztőségét!

Egyszeri bankkártyás támogatás

Havi rendszeres támogatás (PayPal)

További támogatási lehetőségek.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.