Életének 79. évében elhunyt Choli Daróczi József, a magyarországi cigány közélet egyik legismertebb alakja, író, költő, műfordító, pedagógus, népművelő, újságíró – írja a család közlése nyomán a RomNet.
Daróczi az első két általános iskolai osztályt még román nyelvű iskolában járta, majd ’48-tól magyar nyelvű osztályba került. Szülőfaluját, Bedőt tizenévesen hagyta el. „Egy csomó véletlenen múlott az egész, hogy én most nem alkoholista utcaseprő vagyok” - nyilatkozta erről az időszakról.
A Tatabányai Bányászati Trösztben dolgozott, amikor kitört az 56-os forradalom. Egyik bányásztársával együtt szökni próbáltak, de társa aknára lépett és megsebesült, Cholit pedig elkapták - írja a RomNet.
10 hónapos börtönbüntetést kapott, a politikai foglyok közé rakták, Antall József volt miniszterelnökkel egy cellába.
Későbbi a csepeli vasművek munkásaként képezte magát, és a hetvenes években beindult irodalmi pályája. Számos verse jelent meg cigány és magyar nyelven egyaránt, Cigány-magyar kisszótára, lovári nyelvkönyve pedig a megjelenés idején egyedülállónak számított.
Elsőként fordította le az Újszövetséget cigány nyelvre.
A nyolcvanas években belekóstolt a politikába: 1985-86-ban a Pozsgay-féle Hazafias Népfront felügyelete alatt működő Országos Cigánytanács vezetője lett, 1987-88-ban a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének ügyvezető titkára, majd a Hátrányos Helyzetű Fiatalok Életmód és Szabadidő Szövetség elnöke. A rendszerváltás után a X. kerületi cigány önkormányzat elnökeként dolgozott.
A pedagógus pályára 1994-ben tért vissza, a Zsámbéki Apor Vilmos Főiskola adjunktusaként dolgozott, romológiát, cigány nyelvet, történelmet tanított. Innen vonult nyugdíjba, de ezután is aktívan részt vesz a cigányság kulturális és politikai életében.
Gyerekei Daróczi Anna és a 2010-ben elhunyt Daróczi Dávid, unokatestvére Daróczi Ágnes.