A hatvanas évek Ausztráliájában csecsemők ezrei haltak meg. Rengeteg nő vetélt el, és az is előfordult, hogy a csecsemők agykárosodással jöttek a világra. Kiderült, hogy mindennek egy vérrel kapcsolatos betegséghez van köze. A leggyakrabban azoknál az anyáknál fordult elő a betegség, akiknek a vércsoportja eltért a babájuk vércsoportjától: az RH-negatív vércsoportú anya teste egyszerűen visszautasította az RH-pozitív vércsoportú magzat vérsejtjeit.

Az orvosok arra is rájöttek, hogy ezen lehet segíteni: egy különleges antitestet tartalmazó vérplazmával kell kezelniük az anyákat, hogy megelőzzék a betegséget. Ehhez pedig kellett találniuk egy donort, akinek a vére rendelkezik a különleges antitesttel.

Szerencsésebbek nem is lehettek volna: rátaláltak James Harrisonra.

Harrison akkor már vagy egy évtizede rendszeres véradónak számított. De nem csak úgy tessék-lássék módon, nagyon tudatosan és gyakran adott a vért. Az oka egy gyermekkori trauma volt. 1951-ben a 14 éves Harrisonon egy mellkas-műtétet hajtottak végre, el kellett ugyanis távolítani a fiú egyik tüdejét. A műtét órákon keresztül tartott, Harrison pedig hónapokig lábadozott utána.

De túlélte, köszönhetően a nagy mennyiségű vértranszfúziónak, amit kapott. “Apám azt mondta, 13 egység vért kaptam, az életemet pedig ismeretlen embereknek köszönhetem” - mondta. Nem felejtette el, és amint 18 éves lett, rendszeresen elkezdett véradásra járni az ausztrál Vöröskereszthez.

Amikor pedig a véradatbázisból elhalászták a nevét, és megkérdezték, hogy részt venne-e a programban, amelynek keretében a véréből egy úgynevezett Anti-D injekciót fejlesztenének ki a veszélyeztetett állapotos nők számára, azonnal igent mondott.

A James Harrison véréből készített injekciót először 1967-ben adták be egy gyermeket váró nőnek, és azóta az ő vérét használják a szer előállításához.

James Harrison azóta, közel 60 éve ad rendszeresen vért, a vérplazmáiból készített Anti-D injekciót pedig a terhes nők átlag 17 százaléka kapja Ausztráliában.

Ez azt jelenti, hogy Harrisonnak 2,4 millió csecsemő köszönheti az életét az országban.

“Minden ampulla Anti-D, amelyet valaha legyártottak Ausztráliába, James véréből van” - mondta Robyn Barlow, az RH-program koordinátora. “Csecsemők millióit mentette meg” - tette hozzá. Az orvosok máig nem tudják megmondani, miért épp Harrison teste állíja elő a ritka antitestet de szerintük köze lehet a fiatal korában kapott vérátömlesztéshez.

“Az én egyetlen képességem valószínűleg az, hogy vért adok” - mondta Harrison 2015-ben. Pedig nagyon nem élvezi, a tűktől fél, általában oda sem néz, vagy egy stresszlabdát nyomkod közben a másik kezével. Az őt ismerők szerint ugyanakkor a különleges vére ellenére is megvan az a jó tulajdonsága, hogy soha nem nevezte magát különbnek bármelyik másik donornál. A vérfelajánlása pedig időközben már a saját unokáinak is segített a világra jönni, a lányát ugyanis szintén kezelni kellett.

A most péntek különleges nap volt James Harrison életében: utoljára adott vért. Már 81 éves, az orvosok szerint pedig már nem tenne jót az egészségének, ha folytatná a véradást.

Összesen 1173 alkalommal adott vért az élete során, 2003-ban még a Guinness rekordok könyvébe is bekerült. “Remélem, ez egy olyan rekord, amelyet valaki majd megdönt. Az azt jelentené, hogy elkötelezettek az ügy iránt” - mondta.

Az oltóanyag előállítása egyelőre nem veszélyeztetett, mert időközben Harrisonon kívül is találtak még 200 alkalmas donort. Ettől függetlenül a szakemberek azt remélik, hogy még többen kezdenek el vért adni. (Washington Post)