Lázadnának az európai városok az Airbnb ellen, de az EU vezetése nem az ő oldalukon áll

Európa számos városát sújtja, hogy az Airbnb terjedésével rengeteg ingatlantulajdonos állt át a rövidtávú lakáskiadásra, és pár napokra adják ki lakásaikat a városokba érkező turistáknak. Sok városban ez az átalakulás érzékenyen hatott az ingatlanpiacra, hiszen rengeteg olyan lakást is inkább turistáknak ad már ki a tulajdonosuk, melyekben korábban albérlők lakhattak. 

Emiatt kontinens-szerte súlyosbodott a lakhatási válság, ami különösen érzékenyen érinti a fiatalokat. Egyre több városban ismerték fel ezeket a folyamatokat, és születtek is tervek, melyek az Airbnc-piac megrendszabályozásáról szóltak. Ugyanakkor a témával foglalkozó szervezetek most azt mondják, hogy e törekvések nem sokat érnek, mert az EU döntéshozói teljesen odavannak a “sharing economy” koncepciójáért, és az ilyen modellek esetleges hátulütőire nem hajlandóak figyelmet fordítani. 

Fotó: JENS KALAENE/dpa Picture-Alliance/AFP

A hónap során jelent meg a brüsszeli székhelyű Corporate Europe Observatory jelentése, ami az UnfairBnB címet kapta. A szervezetnél úgy látják, hogy miközben helyi szinten számos intézkedés történne az Airbnb ellen, a vállalat felülről próbál meg nyomást gyakorolni az európai döntéshozókra. 

A tanulmány szerzői szerint az egykor a saját lakásukat kiadó, amatőröket összekötő közösségi szolgáltatásból az elmúlt években egy óriásvállalat lett, amely jelentős profitot tudott realizálni több európai városban is, és most már ennek megfelelő lobbierővel rendelkezik. Az Airbnb jelenleg 20 ezer ingatlant kínál Berlinben, 18500-at Barcelonában és 61 ezret Párizsban, és az elérhető adatok alapján ezek többsége, egyes városokban akár 85 százaléka is teljes lakásokat jelent. 

Az Airbnb indulásakor ugyanis hangsúlyosabb volt, hogy emberek a saját lakásuk egy szobáját adták ki a szolgáltatáson keresztül, de az évek során a professzionalizálódással párhuzamosan eltolódtak ezek az arányok, és sokkal több lett az üresen kiadó lakás. Ez súlyosbítja aztán a lakhatási válságot: nem véletlen, hogy azokban a városokban, ahol már felmerült az Airbnb elleni fellépés, elsősorbana teljes lakások kiadását akarták korlátozni, a szobakiadással nem sok baja van a városvezetéseknek. 

A kutatás azt találta, hogy olyan városokban, ahol már bevezettek korlátozásokat, az elérhető Airbnb-lakások harmadát még mindig évi legalább három hónapra kiadják. Ahol pedig nincs ilyen korlátozás, például Rómában vagy Velencében, ott az ingatlanok több mint 90 százaléka egész évben kivehető, azaz ezek a lakások teljesen kikerültek a helyi ingatlanpiacról. 

És ugyan elvétve találni még példákat arra, hogy egy-egy nyugdíjas kiadja mondjuk az egyik szobáját némi plusz bevételért cserébe, az alapfelállás már az lett, hogy vállalatok adják ki a lakásokat Airbnb-n keresztül, melyek sokszor több lakást is birtokolnak, és folyamatosan vásárolják fel az elérhető ingatlanokat. 

Ennek viszont már értelemszerűen semmi köze nincs a sharing economy eszméjéhez. 

Az Airbnb szerint amúgy tevékenységüknek nincs jelentős hatása a helyi albérletpiacokra. Az utóbbi évben mégis egymást érték a meghozott korlátozások, Mallorcától Barcelonán át Amszterdamig és Berlinig kezdték el megszabni, hogy teljes ingatlanokat évente mennyi időre lehet bérbe adni. 

Ugyanakkor a tanulmány szerzői szerint a helyi kísérletek nem sokat érnek, mert az EU felsővezetése gyakorlatilag hipnotizálódott a kollaboratív gazdaságnak is nevezett működési modelltől, ami papíron az Airbnb-t is jellemzi, és csak a pozitív oldalára hajlandóak mindennek koncentrálni, az Európai Parlament nemrég el is ítélte a városok próbálkozását, mellyel az online platformokat akarták szabályozni. 

A szerzők azt mondák, hogy az elmúlt években született e-kereskedelmi szabályozások az ipari szereplők igényei szerint születtek. Az egyik ilyen nagy platformcsoportosulást épp az Airbnb vezeti: ők azzal érveltek, hogy az Európai Bizottság által kiadott állásfoglalás a szimpla és egyszerű szabályozás oldalán van, amely nem kíván akadályokat görgetni azoknak az embereknek az útjába, akik az Airbnb-hoz hasonló innovációk előnyeit élveznék ki. 

Berlin, Barcelona, Párizs és Brüsszel ellen már hivatalos panaszt is benyújtott az európai Nyaralóhelyek Szövetsége, melynek kiemelt tagja az Airbnb: a cél, hogy a városoknak el kelljen törölniük a korlátozásokat, mint amik súlyosan sértik a piaci viszonyokat. Ha nem sikerül ezzel kapcsolatban megállapodásra jutnia a tagállamoknak, az ügy a strasbourgi bíróság elé kerülhet. (Guardian)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.