Az alapvető jogok biztosa szerint többszörösen is mulasztott egy budapesti iskola, amikor nem ismerte fel két tanuló súlyos konfliktushelyzetét, illetve nem előzte meg annak kialakulását, a helyzet rendezésére pedig nem a megfelelő pedagógiai és jogi megoldást választotta.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának közleménye szerint Székely László ombudsman a vizsgálatot egy panaszlevél miatt indította. Abban az állt, hogy az iskolában a szülő gyerekét az egyik osztálytársa fojtogatta, ezért az iskola a gyámhatóság részvételével esetmegbeszélést hívott össze, védelembe vételi eljárást indítottak, és mindkét gyereket az iskola pszichológusához küldték. A szülő a második foglalkozás után közölte az osztályfőnökkel, hogy a gyerekét a továbbiakban nem engedi a pszichológushoz, mert a konfliktus kezelése helyett a gyerek vallásos neveltetését firtatták, majd a tankerületi központtól kért segítséget. Miután onnan nem kapott írásos választ, a gyerekét átíratta egy másik kerület iskolájába.

Székely László a jelentésben azt írta, az emberi méltósághoz való jog a köznevelés intézményeiben minden szereplőt, így a gyereket is megilleti. Az iskolának azonnal intézkednie kell, ha egy tanuló alapjogai egy másik tanuló kötelezettségszegése miatt sérülnek. Az iskola dolgozói a gyerekek közötti nézeteltérést az órák közötti szünetben történt bántalmazás előtt nem észlelték, a konfliktus kezelése pedig a minimális jogi keretek, eljárási garanciák és szakszerű ismeretek hiányában nem volt sikeres, nem született megoldás – állapította meg.

A biztos aggályosnak tartja, hogy az eset után azonnal a gyerekjóléti szolgálathoz és a gyámhatósághoz fordultak, mert a gyerekek közötti konfliktust elsősorban pedagógiai eszközökkel, az érintettek, az iskola szakemberei, a pedagógusok, a pszichológus és a szülők bevonásával kell rendezni, és csak akkor kell más szervezethez, hatósághoz fordulni, ha ez nem sikerül.

A gyámhatóság az iskola által jelzett két veszélyeztetett gyerek közül csak a bántalmazott védelembe vételének eljárását indította meg, pedig a gyerekvédelmi jogszabályok alapján nem mérlegelhette volna az iskola jelzésében foglaltakat, a védelembe vételi eljárást mindkét tanuló esetében meg kellett volna indítania.

Az ombudsman a jelentésben kitért arra is, hogy a bántalmazott gyereknél nem volt beilleszkedési zavarra, érzelmi bántalmazásra utaló jel, ezért jogilag, szakmailag nem volt indokolt arra kötelezni, hogy pszichológushoz járjon. A pszichológusnak ezért fel kellett volna függesztenie a foglalkozást a gyerekkel, amikor a szülő a vallásos tartalom miatt azt kérte.

Az ombudsman ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a világnézetileg semleges állami iskolában a pszichológus foglalkozásának nem lehet része a vallási hovatartozás iránti érdeklődés és a vallásgyakorlással kapcsolatos kritikai észrevételek, a pszichológus ezzel a tanuló és a szülők lelkiismereti és vallásszabadságához, a szülő neveléshez való jogát hagyta figyelmen kívül.

Székely László az igazgatónál, a tankerületi központnál, a Klebelsberg Központ elnökénél és az illetékes gyámhatóság vezetőjénél intézkedéseket kezdeményezett az aggályos gyakorlat javítására, a későbbi visszásságok megelőzésére. (MTI)