Az Északi Sarkköri Nemzeti Vadrezervátum ökológiai jelentőségét nehéz felbecsülni. A csaknem 7,7 millió hektáros terület nyaranta vándormadarak költőhelye, de ez a szaporodási helye a csak Alaszkában őshonos Grant karibuknak is. A vadrezervátum parti síksága pedig egyre fontosabb szerepet játszik az alaszkai jegesmedve-populáció életében, mert a medvék a klímaváltozás miatt egyre inkább ezen a területen tudnak csak vadászni nyaranta. Jenny Keatinge, a Defenders of Wildlife szakértője szerint a parti síkság 77 százalékát a jegesmedvék fennmaradásához feltétlenül szükséges területként jelölték ki.

A terület fontosságát a hetvenes években ismerték fel, 1980-ban minősítették nemzeti vadrezervátummá, ekkor tiltották be itt az olajtermelést, majd néhány év múlva az olajkészletek felmérését célzó szeizmikus kutatásokat is.

Mígnem jött Trump.

Donald Trump egyik fő választási ígérete volt, hogy megnyitja az olajipar előtt azokat a partközeli területeket, ahol Barack Obama idején a hatóságok nem engedélyeztek kutatófúrásokat. Ez helyben, Alaszkában igen népszerű üzenet volt, a helyi politikai és gazdasági elit évek óta lobbizott azért, hogy megkezdődhessen az olajtermelés a vadrezervátumban. Ezt még a helyi őslakosok is támogatják, befektetési alapjaik anyagilag is beszálltak a projektekbe, amiktől új munkahelyeket remélnek.

A politikai vezetés elkötelezettségét jelzi, hogy Alaszka egyik szenátora, a republikánus Lisa Murkowski még a költségvetési törvényhez hozzá tudott csapni egy paragrafust, amely konkrétan kötelezi a belügyminisztériumot, hogy tíz éven belül a rezervátum területének mintegy öt százalékát adják bérbe olajtermelőknek.

Az olajtermelésben érdekeltek izgalma érthető, az utolsó, a nyolcvanas évek elején végzett szeizmikus felmérések újramodellezésével 2016-ban az Amerikai Földtani Intézet 7,7 milliárd hordónyira becsülte az itt technológiailag kitermelhető olaj mennyiségét. Ez az amerikai olajtartalék negyede. Több, mint Norvégia teljes olajtartaléka.

Így, miután az amerikai törvényhozás tavaly év végén feloldotta az olajkutatási tilalmat a vadrezervátumban, máris akad jelentkező, aki újrakezdené a szeizmikus kutatásokat. Az alaszkai bennszülöttek két cége, az Arctic Slope Regional Corp. és a Kaktovik Inupiat Corp. állt össze az SAExploration olajtermelő céggel, hogy engedélyeztesse kutatási terveit az amerikai belügyminisztériumnál.

A környezetvédők attól tartottak, hogy mivel ilyen hatalmas a felülről érkező politikai nyomás, a belügyminisztériumi - amely az Egyesült Államokban környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozik, a rendőrség nem tartozik az ellenőrzése alá - engedélyezési folyamat csupán formaság lesz. Ebben tévedtek, a kérelemre adott első válaszában a belügyminisztérium Hal- és Vadvédelmi Szolgálata komoly bírálatot fogalmazott meg a kérelmezőkkel szemben. "A terv nem kielégítő" - írták, hozzátéve, hogy a benyújtott tervből "hiányoznak az értékelhető részletek".

A Washington Post birtokába került kérelemnek ez tán még csak nem is a legnagyobb hibája. A lap szerint ahol véletlenül részletekbe merülnek a kérelmezők, ott azok valóságtartalmával kapcsolatban merülhetnek fel aggályok. Például azt írják, hogy "elkötelezettek a műveletek környezeti hatásának minimalizálása iránt", ezért csak "szánkókat, kisebb járműveket és lebomló kenőanyagokat" használnának, állandó utak helyett pedig csak jégutakat építenének. Valójában százötven fős brigádokat küldenének a terepre óriásszánkókon, reptereket építenének, és hatalmas gépekkel keltenének rezgéseket a földben. Hogy ez utóbbinak milyen hatása lenne a környezetre, azt egyáltalán nem vizsgálták.

Olyan apróságokról már nem is beszélve, hogy bár a SAExploration előterjesztése alapján a kutatómunkához szükséges gépeket tömörített hóra telepítenék, a kutatási terület jelentős részén még télen sincs, vagy csak nagyon kevés a hó.

Peter Nelson, a Defenders of Wildlife egyik vezetője szerint "figyelemreméltó, hogy mennyi pontatlanság és hiányosság van [a kérelemben]. Inkább arra szolgáltat bizonyítékot, hogy az olajipar és Trump kormánya milyen felelőtlenül jár el" - mondta a Postnak.

A Post szerint emellett pénzügyi problémák is felmerülnek. Bár a szakértők szerint a tervezett szeizmikus kutatómunkák teljes költsége akár negyedmilliárd dollár is lehet, az SAExpolorationnek erre nincs látható fedezete. A cég részvényeit öt éve még 1375 dollárnál is többért adták, most már csak 1,40 dollárt érnek. A cég 2017-es pénzügyi bevételei a 2014-es harmadát is alig érik el, négy éve csak veszteséget termel. Készpénzvagyona 3,6 millió dollár, de van 120,9 millió adóssága, így a cég saját tőkéje mínuszban van.