Pár évtized alatt lett hallhatóan mélyebb a nők hangja

Pár évtized alatt is nagyot tud változni az emberek beszéde: elég visszahallgatni az ötvenes-hatvanas évek rádióműsorait, és azonnal észrevesszük a legnyilvánvalóbb különbségeket hanghordozásban vagy hangsúlyozásban.

De még feltűnőbb a változás, ha a nők megszólalásait figyeljük: a fejlett országok többségében nők ma jóval mélyebb hangon beszélnek, mint évtizedekkel ezelőtt, és kutatók szerint ez a férfi-női társadalmi viszonyok alakulásával magyarázható. 

Ezt a jelenséget vizsgálja Cecilia Pemberton, az University of South Australia kutatója, aki csapatával 18 és 25 év közötti ausztrál nők hangjait elemezte. Archív, a negyvenes években készült felvételeket vetettek össze a kilencvenes években készültekkel, és azt találták, hogy öt évtized alatt mintegy 23 Hz-zel csökkent a nők átlagos hangmagassága, 229 Hz-ről 206 Hz-re. Mint írták, ez jelentős, hallható különbség. 

A kutatók ügyeltek arra is, hogy olyan nők hangját figyeljék meg, akik között nincsenek jelentős demográfiai vagy élettani különbségek: mindannyian felsőoktatásba jártak és egyikük sem dohányzott. A BBC beszámolója szerint még arra is odafigyeltek, hogy egy ellenőrző kísérlet során kiszűrjék azokat a nőket a kilencvenes évekbeli minták közül, akik fogamzásgátló tablettát szedtek, mivel az okozhat hormonális változásokat, amelyek befolyásolhatják a hangmagasságot, de még ezután is igazolható maradt a hangmélyülés. 

A kutatók hipotézise, hogy a hangmagasságban tapasztalt változások a társadalmi szerepek változásával lehetnek összefüggésben. A nők a XX. század végére jelentősebb pozíciókat tölthettek be a társadalomban, mint a század közepén, a mélyebb hang pedig a munkahelyi magasabb státusszal együtt járó autoritás és dominancia következménye. 

Fotó: JOHNNY EGGITT/AFP

A BBC felidézi azt az ismert történetet is, mely szerint Margaret Thatcher beszédtanárt alkalmazott, hogy a hangja határozottabbnak tűnhessen, és igen jelentős mértékben, 60 Hz-zel tudta mélyíteni a hangmagasságát. És ugyan nem ennyire drasztikusan, de az emberek többsége is mélyíti a hangját, ahogy lép előre a társadalmi ranglétrán. 

A cikk felidéz egy másik kutatást is, melyben Joey Cheng (University of Illinois) arra kért négy-hét fős csoportokat, hogy hozzanak döntést olyan szokatlan kérdésekben, mint például hogy egy asztronautának mit kéne magával vinnie ahhoz, hogy túléljen egy balesetet a Holdon. Majd a közös munkafolyamat után megkérdezte az egyes résztvevőket négy szemközt, hogy rangsorolják, kit tartottak a legdominánsabbnak a csoportban. 

Visszahallgatva utána a csoportmunka hangfelvételeit, azt találta, hogy a legtöbb ember pár percnyi közös együttdolgozás után megváltoztatta a hangmagasságát, és a változás összhangban volt a többiek által felállított dominancia-sorrenddel: azok a nők és férfiak, akiknek mélyült a hangja, a többiek szerint dominánsabbak voltak, míg akiknek magasabbá vált, alárendeltebb szerepet töltöttek be. 

Hasonló példákat amúgy bőven ismerni a természetből, emberszabású majmok is a társas státuszuknak megfelelően alakítják a hangmagasságukat, így jelezve, hogy hol állnak a hierarchiában. 

Mint a cikk írja, Cheng eredményei összhangban vannak Pemberton feltevésével, hogy a nyugati társadalmakban a nemek közötti társadalmi egyenlőtlenségek enyhülése vezethetett a női hangok mélyüléséhez. Nemcsak Ausztráliában, de Svédországban, az USA-ban és Kanadában is jegyeztek már fel hasonló változást. 

Ez a szempont arra is alkalmas, hogy különféle kultúrák közötti különbségeket figyeljünk meg: a holland nők például jellemzően mélyebb hangon beszélnek, mint a japánok, és adja magát a magyarázat, hogy ez az eltérő társadalmi nemi szerepekkel lehet összefüggésben. 

Cheng szerint ugyanakkor a vokális változások nem feltétlen válnak mindig előnyére a nőknek: a mélyebb hangot a nőknél ugyanis felmérések szerint sokan kevésbé tartják kedvelhetőnek, illetve vonzónak, ez pedig egy ismert kettős kötésbe lökheti a nőket: azokért a tulajdonságokért, melyekért a férfiakat megbecsülik egy munkahelyen, őket negatívan ítélhetik meg. Jó példa volt erre az amerikai elnökválasztási kampány során Hillary Clinton beszédeinek rendszeresen kritikája, amely pontosan azt kifogásolta, hogy Clinton beszédmódja túlságosan érzelemmentes volt, pont olyan tulajdonságot számonkérve rajta, amit egy férfi politikusnak sosem hánytorgatnának fel. 

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.