Kedden állt bíróság elé a 85 éves, spanyol nőgyógyász, Eduardo Vela, akit azzal vádolnak, hogy fél évszázaddal ezelőtt azt hazudta egy nőnek, hogy meghalt az újszülöttje, majd a gyereket örökbe adta. 

A férfi vélhetően több ezer spanyol újszülöttet szakított el szüleitől, és adott örökbe Spanyolországban, sőt egész Európában és Dél-Amerikában. Vela egy ma már nem működő madridi kórházat vezetett, és évtizedeken keresztül aktív tagja lehetett annak az orvosokból, papokból és apácákból álló hálózatnak, melyek tagjai gyerekeket szakítottak el vér szerinti szüleiktől.

A rendszer még Franco diktatúrája alatt, a harmincas évek végén alakult ki, kezdetben az volt a cél, hogy a politikailag megbízhatatlan állampolgároktól a rendszerhez lojálisabb nevelőszülőhöz kerüljenek a gyerekek, de idővel a gyermekrablás óriási biznisszé alakult át, melyben rengetegen részt vettek, és amelynek eredményeképpen több ezer embert szakítottak el vér szerinti szüleiktől. 

A gyakorlat Franco bukása után is folytatódott egészen a kilencvenes évekig. Bár régóta tudni lehetett a gyerekrablásokról, Spanyolországban most először van rá remény, hogy tényleg felelősségre vonnak valakit az ügyben.

Számtalan próbálkozás előzte meg a mostani esetet, de úgy tűnik, az 1969 tavaszán született Inés Madrigal ügye végre áttörést hozhat. Madrigal abban a madridi kórházban jött a világra, ahol Vela volt az igazgató, és aki akkor már régóta adhatott el újszülötteket gyerekre vágyó pároknak. A gyakorlat az volt, hogy a kisbaba születése után azt mondták a szülőknek, gyerekük halva született, vagy nem sokkal a születés után meghalt. Évekkel ezelőtt oknyomozó újságírók bukkantak a kórházban egy hűtőre egy újszülött holttestével - vélhetően arra szolgált, hogy az átvert szülőket meggyőzzék arról, hogy gyerekük valóban meghalt. A gaztettek célja kezdetben az volt, hogy a baloldali kötődésű, veszélyesnek tartott személyeket elszakítsák gyerekeiktől, de idővel konkrét emberkereskedelemmé alakult át az egész, és úgy adták-vették a gyerekeket, mint a műkincseket.

A most 49 éves Madrigalnak még 18 éves korában árulta el saját nevelőanyja az igazat, és mindvégig támogatta abban, hogy megtalálja igazi szüleit. A nő két évvel ezelőtt, 93 éves korában hunyt el, Madrigal pedig a történtek ellenére csak szépen tud beszélni róla. „Mindig azt szoktam mondani, hogy nem ő szült meg, de a szívében születtem” - mondta Madrigal a Guardiannek. „Annak élt, hogy rólam gondoskodjon, és hogy boldognak lásson.”

Madrigal a gyerekrablásokkal foglalkozó szervezet, az SOS Bebes Robados murciai ágának vezetője, amúgy a vasúttársaságnál dolgozik. Bár örül neki, hogy végre sikerült a bíróságig vinnie az ügyét, túl sokat nem vár a két naposra tervezett tárgyalástól. „Nyilvánvaló, hogy Eduardo Vela nem fogja elmondani nekem az igazat. Nem fogja elárulni, ki az anyám vagy hogy milyen körülmények között vettek el tőle. Nem vagyok olyan naiv, hogy abban higgyek, hogy így lesz, de nagyon szeretném, ha legalább megkaphatnánk minden adatot a nőkről, akik a San Ramón klinikán szültek. De valószínűleg ez sem fog megtörténni, és be kell érnem a realitásokkal. De azért remélem, hogy igazságos ítélet születik” - mondta még a tárgyalás kezdete előtt. Bár az áldozatok számára nem ez a legfontosabb, de Vela úgy 11 éves börtönbüntetésre számíthat jogellenes fogvatartásért és közokirat-hamisításért.

Felfogni is nehéz, hogy egy ilyen ismert, országokon, kontinenseken átívelő bűnügyben eddig senkit sem ítéltek el. Ennek elsősorban az lehet az oka, hogy a bűnszervezetben rengeteg egyházi személy tevékenykedett, sőt, éppen a papok és az apácák voltak a gyermekkereskedelem legfőbb mozgatórugói. A remény egyszer már felcsillant: 2013-ban kellett volna bíróság elé állnia Sor María Gómez Valbuena madridi apácának, aki a nyolcvanas években több ezer gyereket adhatott el nevelőszülőknek. Az apáca végül még azelőtt, 88 éves korában meghalt, hogy felelősségre lehetett volna vonni, de már a tárgyalás előtt sem volt hajlandó tanúvallomást tenni. Helyette közleményt adott ki, melyben undorítónak nevezte már a feltételezést is, hogy egy anyát el lehetne választani gyerekétől. Azt írta, az egész életét arra áldozta, hogy segítse a nélkülözőket, önzetlenül, ahogy azt hite diktálja. 1967 és 1983 között a nővér vélhetően 3000 örökbe adásban működött közre. 

Bár a hatóságok eddig nem sok segítséget nyújtottak az ügy áldozatainak, számos nemzetközi és helyi szervezet igyekszik felderíteni, kik és hányan lehetnek a bűncselekmény-sorozat áldozatai, és közreműködésükkel már sokan kiderítették igazi nevüket, sőt sokan megtalálták valódi szüleiket, testvéreiket. Uruguayban például, ahova szintén sok gyereket adtak örökbe, a törvény is segíti az áldozatokat. Az országban működő hivatal, a gyerekek és a kamaszok jólétét és jogait védő INAU (Instituto del Niño y Adolescente del Uruguay) segítségével a Spanyolországból elrabolt gyerekek megtudhatják igazi nevüket, születési idejüket és nevüket, és ha szerencséjük van, vér szerinti szüleikről is szerezhetnek információt. Uruguayban 2009-ben fogadtak el egy törvényt, mely felhatalmazza az intézményt, hogy az örökbefogadással kapcsolatos ügyeket kezelje. Ahogy életbe lépett a törvény, jelentősen megnövekedett az olyan esetek száma, melyben az érdeklődők arra voltak kíváncsiak, örökbe fogadták-e őket. A törvény elég egyértelműen fogalmaz arra nézve is, hogy az INAU-nak kötelessége minden segítséget megadni ahhoz, hogy az örökbefogadás körülményeit az érdeklődő kideríthesse, és hogy hozzátartozóival a kapcsolatot felvehesse. Ennek köszönhetően a szervezetnél már 52 esetet sikeresen lezártak.

A most bíróság elé álló Eduardo Vela ellen csak egy konkrét ügyben, Madrigaléban emeltek vádat, de az áldozatok azt remélik, a tárgyalás ráirányítja a figyelmet az összes többi esetre, és többeket vesznek majd elő a bűncselekmény-sorozat miatt. Abban is bíznak, hogy most majd végre hozzáférhetnek rengeteg dokumentumhoz, amiket eddig úgy őriztek, mint a Szent Grált, és amelyek segítségével az áldozatok végre megtalálhatják hozzátartozóikat. Madrigal ügyvédje, Guillermo Peña azt mondta, bár a spanyol hatóságok legalább 1981 óta tudhattak a botrányról, mégsem tettek semmit a San Ramón klinikáról eladott gyerekek ügyében. Peña  szerint Vela ügye lehetőség Spanyolország számára, hogy szembenézzen az elrabolt gyerekek elhallgatott történetével. „Fontos, hogy többé senki sem vonhassa kétségbe azoknak a szülőknek a szavát, akiket azzal vádoltak, csak nem tudják túltenni magukat a gyerekük halálán” - mondta. Velát tüntetők várták a bíróság előtt, ítélet szerdán várható.