Felmérték, mit gondolnak a magyarok, mennyi pénzből lehet megélni, és ehhez képest hogyan érzik magukat

A magyar társadalom és gazdaság működését elemző Összkép magazin a háztartások helyzetét vizsgálja (pdf) egy cikksorozatban a Központi Statisztikai Hivatallal együttműködve. Most a gyerekes családok helyzetét, a háztartások fogyasztását és életkörülményeit, és az ahhoz viszonyuló várakozásaikat elemezték a KSH friss adatai alapján. (A KSH évi kb. 10 ezer háztartást megkérdezve méri a háztartások 1 főre eső jövedelmét.)

A KSH adatai szerint hajlamosak vagyunk saját relatív jövedelmi helyzetünket rosszabbnak értékelni, mint amilyen, és szinte mindenki úgy érzi, rosszabbul él az átlagnál.

2017-ben a magyar háztartások szerint az átlagos megélhetéshez havi nettó 117 ezer forint szükséges, míg a tényleges átlag csak 100 ezer forint volt.

Rendre mindenki átlag alattinak tartja jövedelemét: az egyes csoportok tényleges átlagkeresete elmarad az átlagos megélhetéshez szükségesnek gondolt szinttől, az átlagos jövedelemszint felett élők több mint fele látja úgy, hogy a bevételei csak a szűkös megélhetésre elegendők.

Ennek egyszerű az oka: a szegényebbek mindig többen vannak, a kevés nagyon jól kereső háztartás húzza fel az átlagot, így mindenhol az emberek több mint fele rosszabbul él az átlagnál. Magyarországon a háztartások kb. 55 százalékának van az országos átlag alatt a jövedelme.

2016-ban több mint 1 millió háztartás (kb. 2,5 millió ember) érezte úgy, hogy a jövedelme kevés az átlagos megélhetéshez, pedig az egy főre jutó havi bevétele 100 ezer forintnál is több volt.

A leggazdagabb 20 százalék érzi csak, hogy többet keresne az átlagos megélhetéshez elegendőnél, itt havi 239 ezer forint bevétel jut egy családtagra, és szerintük az átlagos megélhetéshez 170 ezer forint elég.

Azok, akik nem férnek be a top 20 százalékba, de gazdagabbak a társadalom 70 százalékánál, már kevésnek érzik a fejenkénti havi 123 ezer forintot az átlagos megélhetéshez, 130 ezer forint kellene nekik.

A legszegényebb 10 százaléknál havonta kevesebb mint 28 ezer forint jut egy emberre, az átlagos megélhetés szerintük feneként 78 ezer forintból jönne ki.

Minél jobban él valaki, annál nagyobb jövedelmet tart szükségesnek az átlagos megélhetéshez.Grafika: osszkep.hu/KSH

Nem túl meglepő következtetés, de az a helyzet, hogy ami a legszegényebb 20 százaléknak már a jó megélhetést jelenti, azt a társadalom leggazdagabb ötöde az átlagos megélhetéshez sem tartja elégnek. Persze számít az is, hogy hol és kivel él az ember: Budapesten az átlagos megélhetéshez elégnek vélt jövedelem az országos átlagnál 20 százalékkal nagyobb, míg a községekben 8 százalékkal kisebb, és egy kisebb háztartásnak magasabb az egy főre jutó elvárt jövedelme, mint egy többgyerekes családnak, ahol több ember között oszlik meg a rezsi, többen használják ugyanazt a háztartási gépet, és a ruhákat, játékokat is öröklik egymástól a gyerekek.

Arra a kérdésre viszont, hogy miért térnek el a várakozásaink a valóságtól, nincs egyértelmű válasz.

  • A környezetünkből inkább azokhoz viszonyítunk, akik jobban élnek nálunk.
  • Azért látjuk a többieket jobb anyagi helyzetben lévőknek, mert gazdagabbnak mutatják magukat, mint ahogy valójában élnek, sőt talán mi is csinálunk ilyesmit.
  • Amikor az ember az átlagos életszínvonalra gondol, inkább egy ideális, mint egy valós átlagot ért: a jövedelmünk a valós magyar átlagjövedelem, a képzelt átlagos életszínvonal pedig – tévé- és interneten látott műsorok alapján – valahol a magyar és a nyugat-európai életszínvonal között van.

Az Összkép mindezek után tehát azt javasolja: amikor elszomorodunk az anyagi helyzetünk miatt, jusson eszünkbe, hogy valószínűleg jobban élünk másokhoz képest, mint gondolnánk, a nálunk tényleg gazdagabbak pedig hassanak motiválóan ránk, ne a relatív helyzetünk alulértékelése, az elégedetlenség legyen a válasz. (Összkép)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.