12 évet kapott egy nő, aki addig verte a gyerekét, hogy az meghalt

Tizenkét év börtönbüntetésre ítélt a Budapest Környéki Törvényszék, első fokon egy nőt, aki 2016 októberében megölte a gyerekét. Az ítélet az új büntetőeljárási törvénynek (Be.) köszönhetően fél nap alatt megszületett – közölte a törvényszék.

A közleményben azt írták, a nő a napi megélhetési gondok miatt ideges volt, nem volt türelme a gyerekneveléshez. A kiskorú gyermek gyakran sírt, kevésbé volt szófogadó, ezért az anyja többször megütötte, amitől a gyerek szédült és fejfájással járó sérüléseket szenvedett, sokszor pedig bódultnak tűnt.

2016. október 30-án a gyerek sírással kezdte a napot, erre az anyja felkapta őt, és a padlóra dobta, majd amikor a gyerek még jobban sírni kezdett, megragadta, és nagy erővel a földhöz csapta. A gyerek beütötte a fejét a vékony szőnyeggel fedett csempébe, és elvesztette az eszméletét. Az anyja mosdatni kezdte, de mivel a gyerek nem tért magához, kihívta a mentőket, akiknek azt mondta, hogy a gyerek a „hisztitől ájult be”.

A gyereket nem tudták újraéleszteni, a korábbi bántalmazásoknak a halál bekövetkezésében nem volt szerepük – közölte a törvényszék.

A Budapest Környéki Törvényszék különös kegyetlenséggel, 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés és folytatólagosan, akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére elkövetett súlyos testi sértés bűntette miatt nem jogerősen 12 év börtönbüntetésre ítélte a nőt. A védő – az új Be. alapján biztosított korlátozott fellebbezési jogára való tekintettel – enyhítésért fellebbezett.

A bíróság a másodfokú eljárás végéig az új Be.-re figyelemmel letartóztatás helyett bűnügyi felügyeletet rendelt el a vádlott ellen.

A közlemény szerint a tárgyalást a vasárnap hatályba lépett új büntetőeljárási törvény szerint tartották, az ítéletet a vádlott beismerő vallomásának elfogadása után fél nap alatt meghozták.

Ujvári Ákos, a Fővárosi Ítélőtábla büntető kollégiumának vezetője szerdán sajtótájékoztatón azt mondta, az elsőfokú bírósági eljárásban új intézmény, hogy minden ügyben, függetlenül a büntetőügy típusától és minden vádlottal szemben – a vádemelés után, de még a tárgyalás előtt – ún. előkészítő ülést kell tartani, aminek az egyik célja az ügymenet gyorsítását célzó ún. „egyezség”, ami arra ad lehetőséget, hogy ha a vádlott beismerő vallomást tesz, akkor az ügyészség, a vádlott és a védő egyezséget köthessen a jogkövetkezményekről, a büntetésről.

Az egyezség során az ügyészség és a védelem konkrétan arról állapodik meg, hogy ha a vádlott lemond a nehézkes, hosszadalmas bizonyítási eljárásról, akkor cserébe milyen enyhébb büntetést kaphat. De ezt az egyezséget még a bíróságnak is jóvá kell hagynia. (MTI)