Szentpéterváron játszotta a bronzmeccset a két elődöntő két vesztese, Anglia és Belgium, és a kérdés az volt, melyik csapatot viselte meg jobban, hogy nem lehet ott a moszkvai döntőben. A bronzmeccsek a csalódottság miatt hagyományosan lazább meccsek, sok góllal, erre a találkozóra viszont rányomta a bélyegét, hogy a belgák még sosem nyertek világbajnoki érmet, Anglia pedig az 1966-os diadal óta nem volt ott a legjobb három között. 

Az angolok forgatták fel jobban a kezdőjüket az elődöntőhöz képest: főleg a középpályán kaptak lehetőséget az eddig kevesebbet szerepeltetett játékosok: Henderson, Alli, Lingard és Young helyett Loftus-Cheeket, Diert, Rose-t és a vébén először pályára lépő Delphet jelölte a kezdőbe Gareth Southgate. A belgáknál az egyetlen új játékos a kezdőben Youri Tielemans volt, Kevin De Bruyne - mint a kieséses szakaszban végig - ezúttal is Lukaku mögött, és Hazard mellett helyezkedett el. 

Három perc sem telt el, és egy tökéletes támadás végén vezetést szereztek a belgák: Courtois kirúgását Chadli fejelt a bal szélről Lukakuhoz, aki tökéletes ritmusban tette vissza a labdát a megiramodó Chadli elé, a szélső centerezését pedig Meunier passzolta Pickford mellett a kapu közepébe. 

A belgák dominálták a meccs első 15-20 percét, de nagy helyzet nélkül: a 16. percben Lukaku ugrott ki, de Pickford felszedte előle a labdát. Aztán ébredeztek az angolok: a 20. percben Loftus-Cheek kevergetett a 16-os jobb csücskénél, beadását blokkolták a belga védők, a szögletből Maguire fejelt, de középre, Courtois védett.

A 23. perc végén aztán Sterling készített le egy pontosan felívelt labdát Kane-nek, de a csatár 14 méterről csúnyán eltörte a labdát, és mellé pattogott a lövés. 

A félidő közepén ismét a belgák vették kezükbe az irányítást: a 34. percben Hazard lövésébe Stones vetődött bele, a szöglet után Alderweireld szép mozdulattal húzott kapu fölé egy labdát. Két perccel később Chadli De Bruyne-ével kombinált, de a beadás után Hazard már nem tudta megjátszani a labdát. 

A meccs addigi legjobbját, Chadlit húzódás miatt az akció után le kellett cserélni, Vermaelen jött a helyére, és Vertonghen húzodott ki helyette a szélre. Ez vissza is vetette a belga támadások lendületét, és a félidő végéig már nem sok minden történt a pályán.  A lefújás előtt még Lukaku kapott egy indítást, de egy az egybe nem tudta megverni a védőjét, így a félidőre maradt az 1-0.

A szünetben az angoloknál Rose helyett Lingard, Sterling helyett Rashford jött be, és jobban is kezdtek a britek, mint az első félidőben. Ismét Loftus-Cheek cselezgetett le az alapvonalig a 47. percben, de beadását blokkolták, az 50. percben Trippier veszélyes beívelését Vertonghen az utolsó pillanatban mentette szögletre Maguire elől, újabb négy perccel később Kane hajszállal maradt le Lingaard beadásáról.

Az angolok feljebb jöttek, be is szorították az ellenfelet percekre, emiatt több tere maradt a belgáknak a kontrákra, de Hazard több ígéretes helyzetben is pontatlanul passzolt: az 57. percben De Bruyne varázslatos passzát Lukaku nem tudta megszelidíteni. Néhány perccel később le is vette a pályáról a manchesteri csatárt Roberto Martinez vezetőedző, a napolis Dries Mertens jött a helyére. 

Az angoloknál Loftus-Cheek volt a legveszélyesebb a jobb szélen, Kane nagyon esetlennek tűnt, Rashford pedig nem nagyon tudott helyzetbe kerülni. Kane a 69. percben tanácstalanságában 20 méterről ellőtt egy labdát, Courtois-nak nem jelentett gondot. 

A 71. percben a legnagyobb angol helyzet maradt ki: Dier kényszerítőzött Rashforddal, Kompany elcsúszott, Dier betört a 16-oson belülre, okosan átemelte a labdát Courtois felett, de Alderweireld becsúszva, a gólvonalról mentett.

Alig telt el újabb két perc, Dier ismét helyzetbe került: Lingard szépen középre emelt labdáját fejelte mellé, majd Maguire próbálkozhatott, de szintén mellé csúsztatott. 

Anglia kockáztatott, és egyre több tér maradt a villámgyors belgáknak. A 80. percben De Bruyne és Mertens hozta fel egészen elképesztő tempóban a labdát, végig kényszerítőzték az egész pályát, végül Mertens beadását Meunier bombázta kapura, Pickford védett. Három perccel később De Bruyne indította tökéletes ütemben Hazardot, akit lerántani sem lehetett, besétált egészen Pickfordig, és a jobb alsóba passzolt. 

A második belga góllal el is dőlt minden. Hiába volt benne a második félidőben, hogy az angolok tudnak egyenlíteni, - támadásépítésben az egyik legjobb mecccsüket játszották az angolok -, az egy pillanatra sem volt kérdés, hogy melyik a jobb csapat a pályán. 

A belgák egy-két játékosán többször lehetett érezni, hogy már nem koncentrál úgy mint a kieséses szakaszban - ha Hazard vagy De Bruyne igazán élesen állt volna hozzá a második félidőhöz, nagyon arányban is nyerhetette volna Belgium. 

Roberto Martinez csapata így is történelmet írt, és megszerezte az ország első világbajnoki érmét, de Gareth Southgate csapatának sincs oka szégyenkezni a negyedik hellyel.