Idén már ezer órán át működött úgy a brit elektromos hálózat, hogy nem kellett szénenergiából származó áramot táplálni bele. Összehasonlításképp 2016-17-ben összesen 834 órán át tudták mellőzni a szénenergiát az áramellátásban, vagyis Nagy-Britannia gyorsuló ütemben tud függetlenedni a szénégetéstől.

A Quartz szerint ez részben a szénre kivetett adóknak, részben pedig a megújulókra adott támogatásoknak köszönhető, mert így a szénenergia egyre kevésbé versenyképes a tisztább gázzal és a zéróemissziós megújulókkal szemben.

Németországban, ahol ugyan hamarabb kezdték meg az átállást a megújulókra, a szénlobbi ereje miatt lassabban zajlik a folyamat. De most ott is mérföldkőhöz érkeztek:

2018-ban már több energiát termeltek megújulókból, mint szénből.

Idén szénenergiából eddig 35,1 százalékát fedezték az ország áramigényének. Megújulókból - szél- és napenergiából, biomaszsából, stb. - pedig 36,5 százalékát. Ilyen se volt még a történelemben!

A Quartz szerint az áttörés lényegibb folyamatokat tár fel: remélhetőleg egyre gyorsuló ütemben növekszik majd a megújulók aránya az energiamixben. Az EU például szigorítja az emisszókereskedelmet, hogy még inkább drágítsa a szénenergia árát. És persze az is segít, hogy az akkumulátorok egyre olcsóbbak, így egyre inkább megéri nap- és szélerőműveket építeni, melyeknek a termelését tárolni is szükséges.

Ennek már a politikai döntésekre is hatása van, az EU júniusban a korábbinál ambiciózusabb célokat tűzhetett ki, így a tagállamoknak 2030-ra már energiaszükségletük legalább 32 százalékát kell majd megújuló forrásokból fedezniük.