Különös dolog a hírnév. Ha van szakma, aminek a képviselői biztosan nem vágynak rá, a kémeké az. Ha egy kém híres lesz, az vagy lebukott, vagy halott. Vagy mindkettő egyszerre. Harit al-Szudani azon ritka kémek egyike, aki most, a New York Timesnak köszönhetően világhírű lett.

12 éve még nem úgy nézett ki, hogy valaha híres lesz. Még úgy se, hogy egyáltalán bármi lesz belőle. A szunnita háromszög szívében, Ramadiban, de síita családban született fiatalember addigra már kibukott az egyetemről, ahol a tudás helyett inkább a csajokat hajszolta. Az atyai szigor előtt meghajolva megkötötte elrendezett házasságát, és még az iskolapadba is visszatért. Megtanult angolul, oroszul, majd elhelyezkedett. A kiterjedt iraki olajipari infrastruktúra megfigyelőrendszereit felügyelte.

Unatkozott, kémnek állt

Míg ő veszettül unta munkáját és mindennapjait, öccse, Munaf minden nap lelkesedéstől fűtve tért haza munkájából. Ő aközé a 16 fiatal iraki közé tartozott, akiket Abu Ali al-Baszri 2006-ban toborzott új, különleges terrorelhárító alakulatába, az al-Szukvorba, vagyis a Sólymok közé. 2006-ban már javában tombolt a szunnita lázadás, az akkor a miniszterelnöki hivatal hírszerzési igazgatójaként dolgozó al-Baszri pedig a terroristák vezetőinek elfogásában, likvidálásában látta a megoldást.

Munaf egy idő után győzködni kezdte a bátyját, hogy a Sólymok nagy hasznát vennék nyelvtudásának és számítógépes ismereteinek. Jelenkezett, 2013-ban fel is vették. A terroristák online és telefonos kommunikációját monitorozta. Mígnem 2014-ben, már az ISIS felemelkedésének idején al-Baszri új feladatot nem talált a Sólymoknak. Beszivárgókat keresett, akik fedett ügynökként belépnek az ISIS-be. Harit al-Szudani önként jelentkezett.

Nagy előny volt, hogy Ramadiból származott, mert így azt a dialektust beszélte, mint sok iraki ISIS-es. De mert síita volt, mielőtt egyáltalán szóba jöhetett volna a beépülés, alaposan tanulmányoznia kellett a szunnita szokásokat. Így hát beleásta magát a Koránba, memorizálta a szunnita szélsőségesek kedvenc verseit, imádságait. Szeptemberre készen állt.

A beépülés

Az ISIS-ben eleinte csak indoktrináció és robbanószertréning zajlott, de aztán Szudani, aki fedősztorija szerint Bagdad egyik szunnita negyedéből származott, kulcsszerepet kapott. Vélt helyismeretére tekintettel az ő feladata lett az öngyilkos merénylők és a bombával megpakolt járművek becsempészése a fővárosba az ISIS ellenőrzése alatt, két nagy főút kereszteződésében álló Tarmijából.

Robbanószerrel megpakolt autóval közlekedni még egy kiforrott közlekedési kultúrájú országban se veszélytelen. Hát még Irakban, ahol a borzalmas közlekedési morál mellé még az is társult, hogy a gyakori ellenőrzőpontok bármelyikén bármikor tűzharc is kirobbanhat. Szudani ráadásul nem pusztán robbanószert szállított, hanem távirányítású bombákat, amiknek az elsütője nem is nála volt, hanem valakinél Moszulban. Szudani ezért minden fuvar elején bejelentkezett a Sólymoknál, akik azonnal rá is álltak egy jelzavaróval felszerelt autóval, nehogy felrobbanthassák.

A kisérőautóval, amiben gyakran öccse, Munaf ült, Szudani kézjelekkel kommunikálta, hogy hol kell félrehúzódni. Ott a Sólymok gyorsan szétkapták a bombát. Majd, a lebukását elkerülendő, álmerényleteket hajtottak végre a kijelölt célpontnál, amiről még álközleményeket is kiadtak, néha sok áldozatot bekamuzva.

És bár a stressz egy idő után kikezdte az egészségét - egyre gyakrabban panaszkodott mellkasi fájdalomra - Szudani annak ellenére is folytatta, hogy minden egyes ilyen akciója növelte a lebukás kockázatát. Karrierje során 30 autóbombás és 18 öngyilkos merényletet akadályozott meg.

Az ISIS elleni háborúban 2016-ban csillant fel a remény, hogy a terroristák legyőzhetők. Ezt az ISIS is megérezhette, szorongatott helyzetükben egyre több és nagyobb terrorakcióra készültek. Szudani is új feladatot kapott, az öngyilkos merénylők és a bombákkal megpakolt autók becsempészése mellett már célpontokat is fel kellett derítenie. Az egyik ilyen felderítőútján követte el az első hibát. Úgy gondolta, hogy titokban hazaugorhat. Otthonában érte a hívás Moszulból. Ugyan azt hazudta, hogy a célpontnál van, a telefonja GPS-e lebuktatta.

Ez volt az első alkalom, amikor öccse, Munaf azt javasolta, hogy vessenek véget az egyre veszélyesebb küldetésnek.

Az utolsó küldetés

A második alkalom 2017 januárjában volt. Szudani 2016 december 31-én végzett addigi legveszélyesebb küldetésével. Az ISIS őt is kiválasztotta a szilveszterre tervezett látványos merényletsorozatának végrehajtására. A világ több városában akartak egyszerre robbantani. Szudaninak egy 1100 kiló robbanószerrel megpakolt fehér pickupot kellett volna egy bagdadi mozinál felrobbantania.

A Sólymok terve a szokásos volt. Szudani egy védett házhoz megy a kisteherautóval, ahol hatástalanítják a robbanószert. De amikor letért a város központjába vezető főútról, azonnal hívták Moszulból. Szudani azzal vágta ki magát, hogy csak elvétett egy kanyart, majd kétségbeesetten hívta a Sólymokat, hogy új randevúpont kell. Öccse, Munaf kézjelekkel kommunikálta le a kísérőautóból, hogy hova menjen. A Sólymok nyolc ügynöke nagyon gyors munkát végzett, percekkel azután, hogy félreállt, már kikapták a kocsiból a robbanószert és a detonátorokat, így folytathatta útját. Aznap éjjel az arab médiában iraki biztonságiakra hivatkozva meg is jelent a hír, hogy egy fehér furgon robbant fel egy bagdadi mozinál. Az akció sikeres volt.

Legalábbis úgy tűnt. Két hétre rá az ISIS új megbízást adott Szudaninak, de szakítva az addig bevált protokollal nem Tarmijában, hanem egy, a város melletti tanyán kellett találkoznia az ISIS-esekkel. Oda a Sólymok nem tudták észrevétlenül elkísérni. Munafnak gyanús volt a dolog, de nem sikerült lebeszélnie bátyját. Harit július 17-én, reggel lépett be a tanyára. Napnyugtakor bajtársai már tudták, hogy baj van.

Mentőakciót szerveztek, de mert Tarmija az ISIS egyik fellegvára volt, a tervezésre elment három nap. Mire lerohanták a tanyát, Szudaninak már nyoma se volt. A Sólymok nyomozásba kezdtek. Ekkor találták meg a fehér pickupban a lehallgatókészülékeket. Az ISIS bepoloskázta Szudani teherautóját, így végighallgathatták beszélgetését a Sólymokkal.

Nyomtalanul

Nyolc hónappal később az ISIS közzétett egy propagandavideót, amin letakart fejű iraki foglyokat végeztek ki. A Sólymok biztosak voltak benne, hogy Szudani is köztük volt. "Vele nőttem fel, közös hálószobánk volt. Nem kell látnom az arcát, hogy felismerjem" - mesélte öccse.

Harit al-Szudani híres lett. Az iraki haderő egyesített parancsnoksága közleményben méltatta hősiességét. A Sólymok ódát közöltek a bátorságáról. Családja háza előtt két óriásplakát hirdeti hőstetteit. Öccse, Munaf, aki beszervezte, a mellére tetoválta arcképét. De békét és lezárást még nem találtak. Ugyan közben az ISIS-t nemhogy Tarmijából, de még Moszulból is kiverték, Szudani holtteste nem került elő. Irakban enélkül nem adják ki a halotti bizonyítványt. Így bár Harit al-Szudani azon ritka kémek közé tartozik, akik híresek lettek, a családja nem jogosult az elesett katona utáni juttatásokra.