A New York Times közölt egy hosszú cikket Michael Holickról, illetve a D-vitamin elmúlt években tapasztalt népszerűségéről. A kettő szorosan összefügg: Holick a D-vitamin legismertebb apostola, a Boston University endokrinológusaként rengeteget tett azért, hogy a D-vitamin szedése egy milliárd dolláros üzletággá váljon: publikációi és előadásai egymást érték éveken át. 

Holick munkája idővel kifizetődött, és a D-vitamin az elmúlt évek egyik népszerű egészségjavító szere lett: 2017-ben az Egyesült Államokban 936 millió dollárért adtak el készítményeket, melyek tartalmazták e vitamint. Ez közel tízszeres növekedést jelentett az egy évtizeddel korábbi értékhez képest. Feltűnő lett az is, hogy az orvosok mennyivel gyakrabban foglalkoztak a témával, a D-vitamin-hiányosságot kutató vizsgálatokat például 2016-ban több mint 10 millió alkalommal írtak fel a pácienseknek, ami 547-szeres növekedés volt a 2007-es értékhez képest. 

A NY Times most viszont arról ír, hogy miközben tetőzött a D-vitamin mánia, nagyon kevés embernek volt tudomása arról, hogy a vitamin népszerűségéért a legtöbbet tevő Holick rengeteg pénzt kapott azoktól a vállalatoktól, melyek a legnagyobbat profitáltak a D-vitamin elterjedéséért. 

A lap megkeresésére a 72 éves Holick elmondta, hogy valóban dolgozott tanácsadóként olyan vállalatnak, amely D-vitaminnal kapcsolatos kutatásokat folytat, de ez sosem befolyásolta azt, ahogy a vitamin egészségügyi hasznáról beszélt. 

Azt a NY Times sem állítja, hogy a D-vitaminként ismert, kolekalciferol nevű  hormonszerű előanyag ne lenne fontos a szervezet számára: enélkül ugyanis elvékonyodhatnak a csontok, és gyermekeknél angolkór, míg felnőtteknél a csontlágyulás alakulhat ki. A vita inkább arról szól, hogy mennyi D-vitamin az egészséges, és mikortól beszélhetünk hiányról. 

Holick egy 2011-es szakmai vita idején vált fontos szereplővé: ekkor az amerikai National Academy of Medicine szakértői összeállítottak egy 1132 oldalas jelentést, melyben arra jutottak, hogy az amerikaiak többségének megfelelő mennyiségű kolekalciferol kerül a szervezetébe, és azt szorgalmazták, hogy az orvosok csak olyan betegeket küldjenek ezzel kapcsolatban vizsgálatokra, ahol nagy kockázata van a hiánnyal összefüggő egyes betegségek kialakulásának. 

Ezzel szemben szállt síkra Holick: egy orvosi folyóiratban publikált tanulmánya szerint a D-vitamin-hiány meglehetősen gyakori minden korcsoportnál, és amellett érvelt, hogy sokkal több vizsgálatot kéne elrendelnie az orvosoknak. Holick mögött ekkor ott állt az országszerte szakorvosoknak ajánlásokat megfogalmazó Endocrine Society, és cikkének hamar hatása lett: meredeken megnőtt az előírt vizsgálatok száma. A publikáció hatására több labornál megváltoztatták azt is, hogy mekkora mértéket tekintsenek egészségesnek e előhormonból, annak ellenére, hogy ebben a kérdésben a mai napig nem született orvosi konszenzus. 

2011 után érezhető volt a fellendülés Holick álláspontja mellett. Ma már Gwyneth Paltrow vitatott honlapja, a Goop is ajánlja az írásait, ahogy Oprah Winfrey honlapja is a D-vitamin fontosságára figyelmeztet. Párhuzamosan ezzel a D-vitamin népszerűsége a mezei, hétköznapi orvosi rendelőkben is felfutott. Ugyanakkor az eredeti, 2011-es tanulmány szerzői a mai napig úgy látják, hogy szó sem volt vitaminhiány-járványról, és egyáltalán nem érint sokakat a D-vitamin-hiány. 

A cikk szerint 2013 és 2017 között Holick összesen 163 ezer dollárt kapott gyógyszeripari vállalatoktól különféle tanácsadói és egyéb megbízásokért cserébe. Többek között a D-vitamin-kiegészítőket gyártó Sanofi-Aventis, a hormonzavarokra gyógyszert gyártó  Shire, a szintén kezelési eszközöket előállító Amgen, illetve a D-vitamin-teszteket gyártó Quidel és Roche Diagnostics is fizetett neki. Azt is lehet tudni, hogy korábban, még a kétezres évek elején kapott pénzt a szoláriumpiac szereplőitől is: akkor a kutatására 150 ezer dollár jutott. 

Az utóbbi egy-két évben a kutatók lelkesedése némileg amúgy visszaesett a D-vitaminnal kapcsolatban, főleg mert a klinikai kutatások rendre nem tudták igazolni azokat a pozitív hatásokat, melyeket az előzetes kísérletek jeleztek. És ugyan a D-vitamin napiszintű fogyasztását biztonságosnak látják a kutatók, de ismert, hogy egyes esetekben lehetséges a túladagolás. (NYTimes)