Magyarország Szent István királytól "magyar szívet és európai lelkiismeretet kapott", jelentette ki augusztus 20-i ünnepi beszédében, az állami lobogó felvonása után Áder János köztársasági elnök, aki szerint hazánknak ragaszkodnia kell a nyugati kultúrához. Szerinte István "magyar öntudata sosem kelt harcra európai szellemével".

István és apja, Géza a törzsi keretek közt élő, ezért megosztott magyarság saját uralma alatt való egyesítéséért vívott harcában fordult a nyugati kereszténység felé, részben azért is, mert legerősebb riválisai addigra a bizánci kereszténység felé fordultak, Bizánctól remélve támogatást. Géza és István velük szemben nyugatról remélt és kapott is segítséget.

Áder szerint István hitt abban is, hogy hatalmunkban áll alakítani a történelmet. "Barátokat gyűjtött, míg más fejedelmek ellenségeket, és a békességet kereste" - mondta az uralkodóról, akinek örökösét elűzték a magyar urak, és helyette István egyik ellenségének, Vazulnak a fiait ültették trónra. Az már csak a sors fura fintora, hogy Béla és András Istvánhoz hasonlóan a központi hatalom megerősítésében voltak érdekeltek, így folytatták a munkáját.

"Bárhogy is hívták ezt az államot, bárkik is álltak a kormányrúd mellett, s bármerre is próbálták kormányozni, a nemzet sorsát azok formálták, akik hol ösztönösen, hol tudatosan, de becsülettel, tisztességgel és nagyon sok munkával mindvégig a magyarok országát élték tovább, akik a Szent István-i hagyományt folytatták" - jelentette ki az államfő, aki a 20. század borzalmairól, a holokausztról, a svábok kitelepítéséről, az ÁVO rémuralmáról és az 56 utáni megtorlásokról is megemlékezett.