Mitől dühödtek be a kivándorolt románok?

A cikk eredetileg az Abcúgon jelent meg, Neuberger Eszter írása. 

Mostanra Magyarországon is mindennaposan érzékelhetők lettek az egyre nagyobb méreteket öltő kivándorlás hatásai – elég csak a szakképzett munkaerő égető hiányára gondolni -, olyat azonban még nem láttunk, amit most a jelenséget szintén jól ismerő szomszédos Románia, ahol a külföldön élő és dolgozó állampolgárok tömegei jöttek haza, hogy a kormányuk távozását követeljék a legutóbbi, százezreket az utcára vivő bukaresti tüntetésen. A diaszpórában is rendszeresek ugyan a román ügyekben szervezett megmozdulások, sokan azonban úgy érzik, nincs sok értelme a nagykövetségek előtti, kisebb léptékű demonstrációknak. 

Augusztus 10-én este százezres tömeg gyűlt össze a romániai főváros, Bukarest főterén. A Piata Victoriei-n a kormányfő, Viorica Dăncilă lemondását követelték, hogy aztán új választásokon szabaduljanak meg a jelenleg kormányzó, az állami szférát átható korrupció fenntartásával vádolt Szociáldemokrata Párttól (PSD).

A tüntetésről megjelenő tudósítások a szokatlanul erős rendőri fellépés mellett rendre arról szóltak, hogy a demonstráción rekord számú külföldön élő román állampolgár vett részt: tömegével voltak olyanok, akik csak a tüntetés miatt utaztak Romániába abból az országból, ahol élnek.

A tüntetés szervezői szerint korábban még soha nem aktivizálódott ennyire a román diaszpóra – őket is meglepte, hogy ilyen nagy számú kivándorolt románt sikerült megmozgatniuk. Az egész leginkább egy mozgósító videónak köszönhető, ami körülbelül kétmillió emberhez jutott el az interneten.

Beszéltünk olyan külföldön élő tüntetővel is, aki miután értesült az eseményről, rögtön repjegyet váltott Brüsszelből Bukarestbe, mert “belefáradt már, hogy a nagykövetség falainak kiabáljon”.

5 millió kivándorolt

Magyarországhoz hasonlóan a szomszédos Romániában is egyre nagyobb probléma az elvándorlás: jelenleg 5 millió román állampolgár él az országon kívül: a betanított munkásoktól az orvosokig, informatikusokig. Ráadásul ez a szám egyre növekszik: a fiatalabb generáció számára már szinte természetes, hogy továbbtanulni vagy dolgozni már külföldre megy. A kivándorolt románok nagyjából fele, 2,5 millió ember az Európai Unió területén maradt: Olaszország és Spanyolország a legnépszerűbb célországok.

A 37 éves Valentina négy éve költözött Bukarestből Brüsszelbe, ahol EU-s finanszírozású beruházásokkal foglalkozik, és bár külföldre költözésének munkahelyi okai voltak – az őt foglalkoztató cég áthelyezte Romániából Belgiumba -, azt mondja, a Romániában uralkodó politikai helyzet is közrejátszott abban, hogy belement a költözésbe.

Valentinát leginkább az aggasztja, ahogyan a politikai hatalmat aktuálisan birtoklók a teljes közszférát a kezükben tartják – “pedig megbízható, független és következetes köztisztviselőkre lenne szükség, akik ellenállnak a politikai nyomásnak” – magyarázta.

A Valentina leírta helyzetre jó példa az augusztusi tüntetés előtt körülbelül egy hónappal történt eset, amikor a román köztársasági elnök – igaz, alkotmánybírósági döntés nyomására – menesztette a korrupció elleni harc és az ellenzék egyik ikonjának számító Laura Codruta Kövesit az Országos Korrupcióellenes Ügyészség éléről.

Codruta Kövesi 2013-as hivatalba lépése óta több ezer kormányhivatalnok, törvényhozó és üzletember ellen emelt vádat az általa vezetett ügyészségi szerv, köztük 14 kormánytag ellen. Az ügyésznőt az a Szociáldemokrata Párt mozdította el, amelynek az elnökét, Liviu Dragnea-t 2016 júliusában állította bíróság elé a Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészség hivatali visszaélés és hamis okirat kiállítás miatt, amivel alkalmazta pártja 2 tagját a Teleorman megyei gyermekvédelmi igazgatóságnál.

“Erről a témáról egyszerűen nem lehetett hallgatni” – magyarázta Valentina, aki napi szinten nem beszélget politikáról barátaival, ismerőseivel, de ha van valamilyen ügy, ami köré megmozdulás szerveződik, a fiatal nő mindig ott terem.

Rögtön megvette a repjegyet

“Három éve aktivizálódtam először. Épp Bukarestben voltam, amikor a Colectiv nevű szórakozóhelyen tragédia történt. (2015. október 30-án este az említett bukaresti szórakozóhelyen tűz ütött ki, amiben több mint 60 ember vesztette életét, több mint 160-an megsérültek. Az eset utáni tüntetések hatására a miniszterelnök Victor Ponta és a klub működésére engedélyt adó kerületi polgármester is lemondott.) Dühítő volt látni, hogy a hatóságok mennyire nem tudták kezelni a helyzetet, amit tulajdonképpen ők és a korrupció idéztek elő, hiszen annak ellenére kapott működési engedélyt a hely, hogy nem felelt meg a biztonsági előírásoknak. Az is érthetetlen volt számomra, hogy bár látható volt, hogy a román egészségügynek nincs kapacitása ellátni az összes sérültet, a kormány csak nagyon sokára kért nemzetközi segítséget”

– magyarázta Valentina, aki úgy próbált volna segíteni, hogy vért ad még mielőtt visszaindulna repülővel Brüsszelbe, de a helyszínen akkora sorral találkozott, hogy azt a gép indulása miatt nem tudta kivárni.

Onnantól kezdve szinte minden tüntetésen ott volt, amit Brüsszelben szerveztek valamilyen Romániával kapcsolatos ügyben. Legutóbb 2017 februárjában volt ilyen, amikor egy lóhalálában elfogadott, a korrupciót tiltó szabályozáson gyengítő törvénycsomag ellen tüntetett a belga fővárosban nagyjából kétezer román. De amikor épp a hollandiai Hágában járt, ott sem hagyott ki egy utcai megmozdulást, ami épp akkor, a román bírói szervezetet érintő reformok ellen szerveződött.

Hogy kik szervezik ezeket a tüntetéseket, azt Valentina nem tudta megmondani, ahogy azt sem tudja, Brüsszelben szervezett-e valaki közös hazautazást a az augusztus 10-i bukaresti tüntetésre. “Én egyedül utaztam haza egy nappal korábban, de ott több barátommal is találkoztam, közösen mentünk a tüntetésre” mondta.

Azzal azonban számolt, hogy szervezés ide vagy oda, többen is mennek majd Brüsszelből, úgyhogy jó előre megvette a repjegyet. “Júniusban jutott el hozzám a tüntetés híre, rögtön rákérdeztem az otthoni ismerőseimnél, hogy ez tényleg igaz-e, miután megerősítették, egy hétre rá foglaltam jegyet. 14-ére meg vissza, mert számítottam rá, hogy újabb tüntetések bontakoznak ki a péntekiből. És hát így is történt” – mondta.

Nem számítottak rá, hogy ennyien hazajönnek

Közben kiderült, nem is olyan meglepő, hogy Valentina nem tudta beazonosítani a bukaresti kormányellenes tüntetés szervezőit, ugyanis a szó szoros értelmében nem is nagyon voltak.

“Nem igazán megfelelő a “szervező” kifejezés rám. Inkább elősegítőnek (promoter) mondanám magam” – mondta az Abcúgnak Cristian Mihail Dide, akihez úgy irányítottak minket, mint a tüntetés egyik szervezőjéhez, és mint kiderült, hivatalosan ő is jelentette be a demonstrációt. Dide ellenzéki körökben ismert politikai aktivista, amellett, hogy biztonsági berendezések üzemeltetésével foglalkozik vállalkozóként, egy klasszikus watchdog civil szervezetet vezet: az Evoluție în Instituție fő tevékenysége a közintézmények, köztük a rendőrség működésének ellenőrzése.

“Egyáltalán nem számítottunk rá, hogy ennyi külföldön élő román részt vesz majd a tüntetésen, mi csak terjesztettük minden felületen az esemény hírét” – magyarázta Dide, akinek a nyilvános Facebook-oldala címlapképén is hídra erősített, a tüntetést hirdető molinó díszeleg. Azt mondta, szerinte egy, a tüntetést népszerűsítő videójuthatott el nagyon sok külföldön élő románhoz, amit a PACT – magyarul a román betűszó Fiatalok Polgári Cselekvése Platformot takar – nevű új-generációs ellenzéki párt készített, és több mint kétmillióan nézték meg a megjelenése óta. Hogy ilyen sok, külföldön élő román vett részt a tüntetésen, az azért nem kis részben az augusztus eleji időpontnak is köszönhető – tette hozzá Dide -, ugyanis sokan ilyenkor kapnak szabadságot, és utaznak haza az itthon maradt rokonaikhoz.

A tüntetésről több videóriport is megjelent az online sajtóban. A független Recorder hírportál videójában főleg bérmunkából élő, kivándorolt románok szólalnak meg, egy Olaszországban dolgozó bútorgyári munkás beszélgetése is látható egy, a tüntetésre kivezényelt csendőrrel. Amikor a tüntető férfi felveti a csendőrnek, hogy közös erővel akár el is távolíthatnák a magas beosztású “gazembereket”, az egyenruhás férfi, ahelyett, hogy elhajtaná, azt mondja: “Igen, és ha összefogunk, akkor engem kirúgnak. És akkor mi lesz? Ki alkalmazna 41 évesen?” Erre egy szintén ott álló fiatal tüntető azt válaszolja: “Ha mindenkit kirúgnak, a végén nem lesz emberük. Ezt nem érti meg senki.” A bútorgyári munkás visszaveszi a szót: “Gyere velünk Olaszországba, ott senki nem hal éhen!”

Brüsszeli interjúalanyunknak, Valentinának is volt egy párbeszéde az egyik kivezényelt csendőrrel. Az első, augusztus 10-i tüntetésen szokatlanul nagy rendőri jelenlét volt, rohamruhába öltözött csendőrök könnygázzal oszlatták a tömeget, az első sorokban összecsapások is voltak a tüntetők és az egyenruhások között. A könnygáz egy idő után az egész teret beterítette, így fulladásból és könnyezésből – életében először – Valentitának is jutott.

Másnap, mikor megint tüntetők vonultak a térre, a csendőrök már nem voltak rohamruhában, Valentina ekkor vonta kérdőre az egyiküket: “Miért kellett az a sok gáz? Az emberek, ha nem látnak, elbotlanak, megsérülhetnek.” A csendőr erre azt mondta, a tüntetők hibája, ők támadtak rá az egyenruhásokra – különböző nehézségű tárgyakat dobáltak feléjük -, de amikor Valentina felvetette, hogy a csendőrség feladata éppen ezeknek a veszélyes tüntetőknek az elkülönítése lett volna, a párbeszédet félbeszakította a csendőr felettese.

A harmincas éveiben járó Oana, aki évekig élt Budapesten, most már bukaresti lakosként vett részt a tüntetésen. Szerinte a kivándoroltak mellett sok helyi is kiment a Victoria térre, “különben nem lett volna ekkora tömeg”.

“Bár voltak olyan hangok, amik előre riogatták az embereket, hogy a külföldről tüntetni érkezők főleg iskolázatlan vendégmunkások lesznek, és borítékolható az erőszak, szerintem sokan emelkedtek ezen fölül, mert igazán azonosulnak a tüntetés témájával, ami nagyjából ennyi: elég a korrupcióból!”

– magyarázta a fiatal családanya.

Románia – Magyarországgal egyetemben –az EU leginkább fertőzött országai közé tartozik, a 2017 februárja óta hivatalban lévő szociáldemokrata kormány azonban különösen sokat tesz azért, hogy ez így is maradjon. Az egyik legutóbbi intézkedésük például a 44 ezer euró érték alatti kárt okozó csalásokat, hivatali visszaéléseket egyszerűen kiemelte a büntetőjogi kategória alól.

“Máshol is van korrupció, ez egyértelmű, de sehol máshol nem csinálják ennyire nyíltan és tolják az arcodba. Az emberek már undorodnak ettől, elegük van, nagyon frusztráltak”

– magyarázta az Abcúgnak Andreea, egy, a németországi Essenben élő fiatal román lány, aki egy éve költözött el Bukarestből, miután végzett az orvosi egyetemen, de rezidensként sehol nem sikerült elhelyezkednie.

Az augusztus második hétvégéjén lezajlott tüntetés-sorozatnak a tervek szerint lesz folytatása – tudtuk meg Cristian Mihail Dide-től, a következő időpont azonban még nincs meg. Mindenesetre – mondta – ezt jó előre meg kell tervezni, hogy tudjanak vele számolni azok, akik külföldről hazajönnének.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.