Kedd délután jelentette be a CEU, hogy mivel adótanácsadóik szerint lehetséges (!%?%?), hogy a kormány által bevándorlási különadóról szóló törvény vonatkozott volna az ő tevékenységükre is, inkább azonnali hatállyal felfüggesztik a regisztrált menekülteknek és menedékjogot kérőknek meghirdetett OLIve oktatási programjukat. 

A programba, melyet az Európai Unió is finanszíroz, idén szeptemberben 55 diák tanulhatott volna 10 hónapon át Budapesten. Ők mind regisztrált menekültek vagy menedékkérők, ezért a törvények szerint is legálisan tartózkodtak volna az országban, de a CEU jobbnak látta inkább az utolsó pillanatban lefújni a programot.

A hvg.hu-nál jelentkezett az érintett diákok egyike, Ananya Azad. A bangladesi születésű férfit hazájában halállal fenyegették, miután egyike volt annak a 84 bloggernek, aki az ország alkotmányára hivatkozva ateistának vallotta magát. Történetével 2013-ban többek között a Guardian is foglalkozott, és mint abból a cikkből kiderült, az egyetemen újságírást tanuló Ananya akkor hagyott fel otthon az írással, amikor a helyi bloggereket összesítő listán az előtte szereplő emberek közül többeket meggyilkoltak, neki pedig megüzenték, hogy ő lesz a következő. 

Az 1990-ben született Ananya, akinek már az apját is üldözték a vallási fanatikusok, 2015-ben menekült el Németországba, ott pedig menekültként ismerték el. Az elmúlt években a  Politikai Üldözöttek Hamburgi Alapítványa támogatta, a hvg.hu cikke szerint a férfi pedig nemrég felmondott munkahelyén és otthagyta hamburgi albérletét, hiszen úgy volt, hogy hamarosan jöhet Budapestre tanulni. 

Az OLIve UP program lényege éppen az, hogy az elismert menekültek a kontinens egyes egyetemein részt vehetnek egy 10 hónapos képzésen, mely elősegíti, hogy később hagyományos szakokon is továbbtanuljanak. Az integrációt támogató programba Magyarországról a CEU csatlakozott be, a felvett diákoknak egyéves ösztöndíjat kínáltak, amit az EU által finanszírozott  Erasmus+ Program és a Nyitott Társadalom Alapítványok szervezete állta. 

A tandíj mellett Azad a CEU diákszállóján lakhatott volna, kapott volna biztosítást és budapesti bérletet, valamint a program állta volna a vízumkérelmének költségeit és 96 ezer forint költőpénzt is. Ezekre építve döntött úgy, hogy Budapestre költözik tíz hónapra. A lap cikke szerint a férfi most újra lakást és megélhetést kezd el keresni Hamburgban. 

A cikk kitér arra is, hogy a bevándorlási különadóról szóló törvény paragrafusai nehezen érthetőek, pontosan az adózással foglalkozó szakemberek sem tudják megmondani, kiket is lehet ezáltal megadóztatni Magyarországon. A törvény szerint a „bevándorlási különadó-köteles a bevándorlást segítő tevékenység magyarországi végzésének anyagi támogatása vagy Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása. Bevándorlást segítő tevékenységnek minősül minden olyan program, akció, tevékenység, amely közvetlenül vagy közvetve előmozdítja a bevándorlást. (…) A bevándorlási különadó alapja az (1) bekezdés szerinti támogatás összege. A bevándorlási különadó mértéke a bevándorlási különadó alapjának 25 %-a”.

Mint a hvg.hu írja, az kérdéses, hogy az amúgy Navracsics Tibor uniós biztos által felügyelt Erasmus+ Program által elismert és finanszírozott oktatás vajon elősegíti-e a bevándorlást, és hogy a törvény hatálya alá tartozik-e mindez.  

Ananya annyit írt még a lapnak, hogy csalódott és elkeseredett, nem tudja, mi lesz vele szeptember 1-től. 

Arról, hogy miért kellett elmenekülnie hazájából, Ananya 2015 nyarán részletesen beszélt a Diplomatnak.