Több mint egy éve történt utoljára ilyen:

a Roszatom vezérigazgatója, Alekszej Lihacsov Budapestre érkezett, hogy Orbán Viktorral egyeztessen a paksi bővítés helyzetéről.

Az MTI-t pénteken Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke tájékoztatta szűkszavúan a találkozóról: "a Roszatom delegációja a paksi beruházás aktuális állásáról tájékoztatta a magyar kormányfőt." Az, hogy hogy áll, nem derül ki Havasi beszámolójából. A G7 szerint nem jól, egyre valószínűbb a projekt csúszása, mivel 

"nem sikerült olyan céget találni, amely elvállalta volna az új paksi atomerőmű létesítéséhez és üzembe helyezéséhez kapcsolódó dokumentumok véleményezését, illetve a személyzetképzéshez szükséges tananyagok szakmai felülvizsgálatát."

A lap szerint három céggel is egyeztettek a tender kiírása előtt, végül egyikük sem adott be ajánlatot. A G7 hangsúlyozza, hogy a pályázat nyertesétől vártak volna "egy a műszaki dokumentumok elfogadhatóságáról szóló nyilatkozatot is," azaz, hogy vállalja a felelősséget a paksi bővítést megalapozó dokumentációért is. 

Négy éve még az volt a mondás, hogy a beígért 2026-os induláshoz 2018 elejére a környezetvédelmi, a telephely-, illetve a létesítési engedélyekkel kell rendelkeznie az új blokkoknak. A háromból eddig kettőt sikerült megszerezni, de a környezetvédelmi engedélyt felülvizsgáltatná az LMP. A párt szerint a kiadott engedélyek nem számolnak annyira alacsony vízállás és magas hőmérséklet kombinációval a Dunnán, mint ami az elmúlt hetekben tapasztalható volt. 

A csúszás nemcsak a kieső teljesítmény miatt lenne probléma: a magyar kormány úgy szerződött az orosz féllel, hogy

2026-ban akkor is el kell kezdeni a hitel törlesztését, ha a blokkok még nem üzemelnek.