Fideszes képviselő az oktatási vitán: a riogatás helyett az ország valódi problémájáról kéne beszélni. Ami a migráció

Kiéhezteti a kormány a felsőoktatást, vagy van pénz a rendszerben? Mennyire szólhat bele a politika a tudományba? - ezekről a kérdésekről volt szó azon a beszélgetésen, amelynek a témája a hazai felsőoktatás helyzete volt. Az eseményt a Republikon Intézet szervezte, az első egy órában pedig a szocialista Kunhalmi Ágnes és a fideszes Böröcz László vitázott egymással. Kunhalmi az MSZP választmányát vezeti, Böröcz a Fidesz ifjúsági szervezetét, a Fidelitast.

Ritka esemény az olyan, ahol kormánypárti képviselők leállnak ellenzékiekkel vitázni, a választások előtt nem is nagyon akadt erre példa. Most kiderült, hogy ez milyen:

Visszafogottan indul, előbb csak számokat vágnak egymás fejéhez, aztán egyre magasabb sebességre kapcsol, kiderül, hogy a Fidesz le akar számolni a felsőoktatással, majd az, hogy a diákok már Magyar időket sem olvashatnak nyugodtan a folyosón, mert az igazgató leszidja őket (!), végül a fideszes politikus ledobja az atombombát. Mire mindenki nevetésben tör ki.

Csapjunk bele:

A moderátor Böröcznek szegezte a kérdést, miért van az, hogy most kevesebben jelentkeznek a felsőoktatásba, mint 2010 előtt, és mennyire a kormányzati politika része az, hogy kevesebb legyen a diplomás Magyarországon?

Böröcz erre azt mondta, hogy 2010-ben valóban megindult egy csökkenés, de ez azóta már stabilizálódott, ebben pedig szerinte benne van egyrészt a demográfia, azaz hogy Magyarországon amúgy is egyre kevesebben vannak, másrészt szerinte korábban is csak azért voltak sokan, mert a 90-es évek végén sokan be akarták pótolni a korábban elmaradt felsőfokú képzéseket.

Majd bemondta a számot: a magyar oktatásban ma 600 milliárd forinttal több van, mint volt 2010-ben.

A moderátor, Ónody-Molnár Dóra, Böröcz László és Kunhalmi ÁgnesFotó: 444.hu

Plusz még az egyetemek adósságait is rendbe tették. Böröcz ehhez a számhoz nagyon ragaszkodott, többször is visszautalt rá, és azt mondta, „ha valaki azt mondja, hogy a kormány pénzügyileg nem tette rendbe a felsőoktatást, az nem mond igazat”.

Márpedig Kunhalmi éppen ezt mondta, szerinte a Széll Kálmán terv 100 milliárdot vont ki a felsőoktatásból, és ezt azóta sem adták vissza. A felsőoktatásra pedig a költségvetés arányában és GDP-arányosan is jóval kevesebbet költ az állam most, mint a kormányzás kezdetén. De szerinte a baj nem csak ez, hanem az is

hogy a kormány elkezdte drasztikusan kiszorítani a középosztály jelentős részét a felsőoktatásból.

Mégpedig úgy, hogy egyre kevesebb gyereknek engedik, hogy érettségit szerezzen, így nem is tudnak bejutni az egyetemre, megvágták az államilag finanszírozott helyeket, és kitalálták a röghöz kötést.

A vita itt lépett szintet először, és elkezdett egy általános, oldschool Fidesz-MSZP-harc jelleget ölteni.

Böröcz ugyanis erre már úgy válaszolt, vicces úgy vitatkozni, hogy az oktatást a szocialisták 2010-ben csődközeli állapotban adták át.

Szerinte a kormány versenyképes felsőoktatást akar, és ezt sikerült és elérnie, mert a friss diplomások elhelyezkedési esélyei 80 százalék fölött vannak (a kormány amúgy már évek óta afelé viszi a teljes oktatási rendszert, hogy minél jobban kielégítse a munkaerőpiac igényeit, például legyen elég szakmunkás a gyártósorok mellett).

Erre később Böröcz is visszautalt, amikor azt mondta, nem baj, ha meghúzzák a határokat, ha valamire nincs szüksége a piacnak. Amikor azonban a moderátor megkérdezte tőle, hogy tényleg csak ez-e a kormány célja a felsőoktatással, hogy a piaci igényeket kielégítse, kicsit már visszakozott, és annyit mondott, hogy meg kell lennie a kellő számú foglalkoztatottnak, de az egyetemeknek azért más feladta is van.

Erre mondta azt Kunhalmi, hogy ha csak a piaci szükségleteket nézzük, akkor a felsőoktatás nem fogja kivezetni az országot a félperifériáról, az csak magasabb tudással rendelkező szakemberekkel lehetséges.

A kérdés innentől kezdve elsősorban az volt, mennyire avatkozhat bele a kormány az egyetemek életébe, például azzal, hogy megszüntet egy egyetemi szakot.

Itt pedig már röpködtek a következőkhöz hasonló megjegyzések:

Kunhalmi: Nem tudom, hogy van ezzel a demokrácia-fogalommal…. Nem túl demokratikus, ahogy az egyetem autonómiáját csorbítják, vagy tetszőleges szakokat betiltanak, ilyen például a gender szak.

Böröcz: Nem tudom, hogy az MSZP-nek mi a víziója erről az országról, de ha a gender szakot szeretné erőltetni, hát nosza rajta, biztos értékelni fogják a választók!

Itt már igazán látszott, mennyire beszippantotta a társadalmi nemek tanulmánya szakot a politikai közbeszéd. Kunhalmi szerint a szak beszántása azt bizonyítja, hogy a Fidesz autoriter rendszert épít ki, hiszen csak ezek a rendszerek nem tűrik meg az olyan tudományágakat, amelyek súlyos társadalmi problémákra hívják fel a figyelmet.

Böröcz erre simán csak azt mondta, hogy a gender szak nem tudomány, hanem politikai gyártmány és egyébként is Soros.

A moderátor ugyanis ezután azt akarta megtudni Böröcztől, hogyan lehet, hogy 2015-ben Balog Zoltán akkori miniszter még érdemesnek tartotta a szakot arra, hogy képzés induljon belőle, most meg már nem.

És amúgy is, ki jogosult arra, hogy eldöntse mi számít tudománynak? A politikusok vagy az egyetemek?

Erre a kérdésre Böröcz tulajdonképpen a beszélgetés végéig nem adott választ, pedig többször is nekiszegezték. Azokkal az érvekkel igyekezett elvenni a téma élét, hogy

  • Az elmúlt évek tapasztalatai miatt kellett bezárni a gender szakokat
  • A miniszter tulajdonképpen nem is zárta be őket, hiszen ha van elég önköltséges képzésen résztvevő hallgató, azaz ha megfinanszírozzák, akkor elindulhat.
  • A kormánynak, mint finanszírozónak lehetnek elképzelései, hogy mik jelenjenek meg az oktatásban.

Végül pedig már arról beszélt, hogy az egyeteken belül „egy hangos liberális kisebbség” el akarja hallgattatni a fideszeseket, beszólogatnak nekik,

sőt, egyes igazgatók már a középiskolákban is megdorgálják a Magyar Időket olvasó diákot.

Kunhalmi erre azzal vágott vissza, hogy inkább annak nem szabadna megtörténnie, hogy fideszes képviselőket neveznek ki iskolaigazgatónak, úgy, hogy a szülők és a diákok nem is támogatják. Illetve hogy a kormány kipécéz egyetemeket és képzéseket, amelyeket aztán megszüntet.

A vita innentől kezdve érte el a maximális hőfokot, az ezután elhangzó érveket már nehezen lehetett volna überelni:

„Nem azt várjuk mi, magyar nők, hogy a Fidesz egy ostoba, neokonzervatív, bigott, keresztény világnak megfelelve visszataszítsa a nőket a konyhába” - mondta Kunhalmi.

„Ezt az ostobaságot már a választás előtt sem hitte el senki” - vágott erre vissza Böröcz.

Később Kunhalmi azt emlegette fel, hogy bezzeg a fideszes politikusok közül sokan nem az állami iskolákba járatják a gyerekeiket. „Ott sokat fizetnek azért, hogy ne ógörögül tanítsák a gyereket” - mondta, hanem valami hasznosat tanítsanak neki. „Álszent és cinikus” - mondta.

Mire jött Böröcz, és elmondta, ő úgy látja, a magyar diákok jó képességűek, ezért is mennek annyian külföldre tanulni, és ma már sokkal többen jönnek haza, mint korábban.

„Nyilván a Fidesz-kormány sem tökéletes, de azt elmondani, hogy minden rossz, semmi sem jó, menekülnek a diákok külföldre… nem akarok jó tanácsokat osztogatni, de mikor jutnak el arra a szintre, hogy valós problémákról beszéljenek, ahelyett hogy riogatják az embereket?” - kérdezte Böröcz.

Erre valaki felkiáltott a közönségből, hogy mi lenne az a valós probléma, mire Böröcz ledobta az atombombát:

A migráció.

Erre a terem hangos nevetésbe tört ki, a moderátor pedig lefújta a beszélgetést, de a fideszes politikus még hozzátette, hogy a közelgő EP-választásnak bizony ez lesz a fő témája.

Tényleg kevesebbet költenek az oktatásra

A két politikus vitája után oktatási szakértőké volt a terep, akik igyekeztek kicsit megmagyarázni azt, amit a két képviselő egyás fejéhez vágott.

Polonyi István egyetemi tanár azt mondta:

  • Böröcz 600 milliárdjában annyiban lehet valami, hogy nominálisan a támogatások valóban nőttek, ebbe ugyanakkor minden beleszámít, a kollégiumi szobáktól kezdve a menzáig minden, a konkrét oktatási tevékenységet nézve azonban kevesebb jut most.
  • Ha reálértéken számolunk, akkor a felsőoktatás 2019-es támogatása pont ugyanannyi, mint a 2010-es, pedig az egyetemek kiadásai nőttek.
  • Ami pénzt 2013-ban elvontak az intézményektől, azokat olyan alapokon keresztül kapták vissza, amelyen keresztül valójában a kormány dönti erre, kinek mennyi jár.
  • Nemzetközi összehasonlításban Magyarország az utolsók között van, ha azt nézzük, egy ország mennyit költ a felsőoktatásra GDP arányosan.
  • A diplomásoknak valójában mindig is jó volt a foglalkoztatottsága, nem úgy, mint a csak közép- vagy az alapfokú végzettséget szerzőknek, akinek jóval alacsonyabb.
  • Az egyetemi autonómia csökkentése világjelenség, mindenhol visszavág a kormány az egyetemek szabadságából, ez a tömegoktatás velejárója. “Nem a Fidesz kezdett szűkíteni, de radikálisat húzott” - mondta.
  • Szerinte a kormány álláspontja egyértelmű, azt gondolják, ők, „a bürokraták” jobban meg tudják mondani, mit kell az egyetemeknek tanítaniuk, „a fenntartói jogot végletesen értelmezik”.
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.