Kiéhezteti a kormány a felsőoktatást, vagy van pénz a rendszerben? Mennyire szólhat bele a politika a tudományba? - ezekről a kérdésekről volt szó azon a beszélgetésen, amelynek a témája a hazai felsőoktatás helyzete volt. Az eseményt a Republikon Intézet szervezte, az első egy órában pedig a szocialista Kunhalmi Ágnes és a fideszes Böröcz László vitázott egymással. Kunhalmi az MSZP választmányát vezeti, Böröcz a Fidesz ifjúsági szervezetét, a Fidelitast.

Ritka esemény az olyan, ahol kormánypárti képviselők leállnak ellenzékiekkel vitázni, a választások előtt nem is nagyon akadt erre példa. Most kiderült, hogy ez milyen:

Visszafogottan indul, előbb csak számokat vágnak egymás fejéhez, aztán egyre magasabb sebességre kapcsol, kiderül, hogy a Fidesz le akar számolni a felsőoktatással, majd az, hogy a diákok már Magyar időket sem olvashatnak nyugodtan a folyosón, mert az igazgató leszidja őket (!), végül a fideszes politikus ledobja az atombombát. Mire mindenki nevetésben tör ki.

Csapjunk bele:

A moderátor Böröcznek szegezte a kérdést, miért van az, hogy most kevesebben jelentkeznek a felsőoktatásba, mint 2010 előtt, és mennyire a kormányzati politika része az, hogy kevesebb legyen a diplomás Magyarországon?

Böröcz erre azt mondta, hogy 2010-ben valóban megindult egy csökkenés, de ez azóta már stabilizálódott, ebben pedig szerinte benne van egyrészt a demográfia, azaz hogy Magyarországon amúgy is egyre kevesebben vannak, másrészt szerinte korábban is csak azért voltak sokan, mert a 90-es évek végén sokan be akarták pótolni a korábban elmaradt felsőfokú képzéseket.

Majd bemondta a számot: a magyar oktatásban ma 600 milliárd forinttal több van, mint volt 2010-ben.

Plusz még az egyetemek adósságait is rendbe tették. Böröcz ehhez a számhoz nagyon ragaszkodott, többször is visszautalt rá, és azt mondta, „ha valaki azt mondja, hogy a kormány pénzügyileg nem tette rendbe a felsőoktatást, az nem mond igazat”.

Márpedig Kunhalmi éppen ezt mondta, szerinte a Széll Kálmán terv 100 milliárdot vont ki a felsőoktatásból, és ezt azóta sem adták vissza. A felsőoktatásra pedig a költségvetés arányában és GDP-arányosan is jóval kevesebbet költ az állam most, mint a kormányzás kezdetén. De szerinte a baj nem csak ez, hanem az is

hogy a kormány elkezdte drasztikusan kiszorítani a középosztály jelentős részét a felsőoktatásból.

Mégpedig úgy, hogy egyre kevesebb gyereknek engedik, hogy érettségit szerezzen, így nem is tudnak bejutni az egyetemre, megvágták az államilag finanszírozott helyeket, és kitalálták a röghöz kötést.

A vita itt lépett szintet először, és elkezdett egy általános, oldschool Fidesz-MSZP-harc jelleget ölteni.

Böröcz ugyanis erre már úgy válaszolt, vicces úgy vitatkozni, hogy az oktatást a szocialisták 2010-ben csődközeli állapotban adták át.

Szerinte a kormány versenyképes felsőoktatást akar, és ezt sikerült és elérnie, mert a friss diplomások elhelyezkedési esélyei 80 százalék fölött vannak (a kormány amúgy már évek óta afelé viszi a teljes oktatási rendszert, hogy minél jobban kielégítse a munkaerőpiac igényeit, például legyen elég szakmunkás a gyártósorok mellett).

Erre később Böröcz is visszautalt, amikor azt mondta, nem baj, ha meghúzzák a határokat, ha valamire nincs szüksége a piacnak. Amikor azonban a moderátor megkérdezte tőle, hogy tényleg csak ez-e a kormány célja a felsőoktatással, hogy a piaci igényeket kielégítse, kicsit már visszakozott, és annyit mondott, hogy meg kell lennie a kellő számú foglalkoztatottnak, de az egyetemeknek azért más feladta is van.

Erre mondta azt Kunhalmi, hogy ha csak a piaci szükségleteket nézzük, akkor a felsőoktatás nem fogja kivezetni az országot a félperifériáról, az csak magasabb tudással rendelkező szakemberekkel lehetséges.

A kérdés innentől kezdve elsősorban az volt, mennyire avatkozhat bele a kormány az egyetemek életébe, például azzal, hogy megszüntet egy egyetemi szakot.

Itt pedig már röpködtek a következőkhöz hasonló megjegyzések:

Kunhalmi: Nem tudom, hogy van ezzel a demokrácia-fogalommal…. Nem túl demokratikus, ahogy az egyetem autonómiáját csorbítják, vagy tetszőleges szakokat betiltanak, ilyen például a gender szak.

Böröcz: Nem tudom, hogy az MSZP-nek mi a víziója erről az országról, de ha a gender szakot szeretné erőltetni, hát nosza rajta, biztos értékelni fogják a választók!

Itt már igazán látszott, mennyire beszippantotta a társadalmi nemek tanulmánya szakot a politikai közbeszéd. Kunhalmi szerint a szak beszántása azt bizonyítja, hogy a Fidesz autoriter rendszert épít ki, hiszen csak ezek a rendszerek nem tűrik meg az olyan tudományágakat, amelyek súlyos társadalmi problémákra hívják fel a figyelmet.

Böröcz erre simán csak azt mondta, hogy a gender szak nem tudomány, hanem politikai gyártmány és egyébként is Soros.

A moderátor ugyanis ezután azt akarta megtudni Böröcztől, hogyan lehet, hogy 2015-ben Balog Zoltán akkori miniszter még érdemesnek tartotta a szakot arra, hogy képzés induljon belőle, most meg már nem.

És amúgy is, ki jogosult arra, hogy eldöntse mi számít tudománynak? A politikusok vagy az egyetemek?

Erre a kérdésre Böröcz tulajdonképpen a beszélgetés végéig nem adott választ, pedig többször is nekiszegezték. Azokkal az érvekkel igyekezett elvenni a téma élét, hogy

• Az elmúlt évek tapasztalatai miatt kellett bezárni a gender szakokat
• A miniszter tulajdonképpen nem is zárta be őket, hiszen ha van elég önköltséges képzésen résztvevő hallgató, azaz ha megfinanszírozzák, akkor elindulhat.
• A kormánynak, mint finanszírozónak lehetnek elképzelései, hogy mik jelenjenek meg az oktatásban.

Végül pedig már arról beszélt, hogy az egyeteken belül „egy hangos liberális kisebbség” el akarja hallgattatni a fideszeseket, beszólogatnak nekik,

sőt, egyes igazgatók már a középiskolákban is megdorgálják a Magyar Időket olvasó diákot.

Kunhalmi erre azzal vágott vissza, hogy inkább annak nem szabadna megtörténnie, hogy fideszes képviselőket neveznek ki iskolaigazgatónak, úgy, hogy a szülők és a diákok nem is támogatják. Illetve hogy a kormány kipécéz egyetemeket és képzéseket, amelyeket aztán megszüntet.

A vita innentől kezdve érte el a maximális hőfokot, az ezután elhangzó érveket már nehezen lehetett volna überelni:

„Nem azt várjuk mi, magyar nők, hogy a Fidesz egy ostoba, neokonzervatív, bigott, keresztény világnak megfelelve visszataszítsa a nőket a konyhába” - mondta Kunhalmi.

„Ezt az ostobaságot már a választás előtt sem hitte el senki” - vágott erre vissza Böröcz.

Később Kunhalmi azt emlegette fel, hogy bezzeg a fideszes politikusok közül sokan nem az állami iskolákba járatják a gyerekeiket. „Ott sokat fizetnek azért, hogy ne ógörögül tanítsák a gyereket” - mondta, hanem valami hasznosat tanítsanak neki. „Álszent és cinikus” - mondta.

Mire jött Böröcz, és elmondta, ő úgy látja, a magyar diákok jó képességűek, ezért is mennek annyian külföldre tanulni, és ma már sokkal többen jönnek haza, mint korábban.

„Nyilván a Fidesz-kormány sem tökéletes, de azt elmondani, hogy minden rossz, semmi sem jó, menekülnek a diákok külföldre… nem akarok jó tanácsokat osztogatni, de mikor jutnak el arra a szintre, hogy valós problémákról beszéljenek, ahelyett hogy riogatják az embereket?” - kérdezte Böröcz.

Erre valaki felkiáltott a közönségből, hogy mi lenne az a valós probléma, mire Böröcz ledobta az atombombát:

A migráció.

Erre a terem hangos nevetésbe tört ki, a moderátor pedig lefújta a beszélgetést, de a fideszes politikus még hozzátette, hogy a közelgő EP-választásnak bizony ez lesz a fő témája.

Tényleg kevesebbet költenek az oktatásra

A két politikus vitája után oktatási szakértőké volt a terep, akik igyekeztek kicsit megmagyarázni azt, amit a két képviselő egyás fejéhez vágott.

Polonyi István egyetemi tanár azt mondta:

• Böröcz 600 milliárdjában annyiban lehet valami, hogy nominálisan a támogatások valóban nőttek, ebbe ugyanakkor minden beleszámít, a kollégiumi szobáktól kezdve a menzáig minden, a konkrét oktatási tevékenységet nézve azonban kevesebb jut most.
• Ha reálértéken számolunk, akkor a felsőoktatás 2019-es támogatása pont ugyanannyi, mint a 2010-es, pedig az egyetemek kiadásai nőttek.
• Ami pénzt 2013-ban elvontak az intézményektől, azokat olyan alapokon keresztül kapták vissza, amelyen keresztül valójában a kormány dönti erre, kinek mennyi jár.
• Nemzetközi összehasonlításban Magyarország az utolsók között van, ha azt nézzük, egy ország mennyit költ a felsőoktatásra GDP arányosan.
• A diplomásoknak valójában mindig is jó volt a foglalkoztatottsága, nem úgy, mint a csak közép- vagy az alapfokú végzettséget szerzőknek, akinek jóval alacsonyabb.
• Az egyetemi autonómia csökkentése világjelenség, mindenhol visszavág a kormány az egyetemek szabadságából, ez a tömegoktatás velejárója. “Nem a Fidesz kezdett szűkíteni, de radikálisat húzott” - mondta.
• Szerinte a kormány álláspontja egyértelmű, azt gondolják, ők, „a bürokraták” jobban meg tudják mondani, mit kell az egyetemeknek tanítaniuk, „a fenntartói jogot végletesen értelmezik”.