93 évesen halt meg a holland nő, aki tinédzserként náci tiszteket gyilkolt

Freddie Oversteegen egy nappal 93. születésnapja előtt halt meg. Ő volt az utolsó életben maradt tagja a holland ellenállás híres női sejtjének. Oversteegen 14 évesen csatlakozott a nácik ellen szerveződő mozgalomhoz, ahol lányos külseje is segítette munkáját: rendre szállított például fegyvereket biciklijének kosarában, mivel a náci tisztek ritkán állították meg. 

Freddie Oversteegen

A sejtet Freddie nővére, a két évvel idősebb Truus vezette Hannie Schaft társaságában: ő egykori joghallgató volt, majd csatlakozott az ellenálláshoz. A fiatal lányok klasszikus partizánakciókat hajtottak végre: dinamittal robbantottak fel hidakat és vasúti síneket, biciklizve lőttek le nácikat és segítettek zsidó gyerekeknek kimenekülni az országból. A legismertebb cselekedetük viszont utólag az lett, hogy bárokban környékeztek meg náci katonákat, és felvetették, kimehetnének a közeli erdőbe, majd ott kivégezték őket. 

Később interjújában arról beszélt, hogy azt tették, amit kellett, ez a szükséges rossz volt, hiszen jó embereket eláruló emberekről volt szó. Amikor azt kérdezték tőlük, hogy hány ember megölésében vettek részt, azt mondták, hogy egy katonától nem szabad ezt megkérdezni. 

Csoportjukból Hannie Schaftot 1945-ben elkapták egy katonai ellenőrzőpontnál, ahogy titkos dokumentumokat csempészett. Börtönbe vették, vallatták és megkínozták, majd holland náci katonák végezték ki. A két nővér a világháború után alapítványt hozott létre a lány emlékére, akinek életéről film is készült, és történetét tanítják is az ország iskoláiban. 

Ugyan a háború alatt véghez vitt cselekedeteit sosem bánta meg, de későbbi interjúiban beszélt arról, hogy időnként éjjel üldözték ezek az emlékek. 

A két lánytestvér életét nagyban befolyásolta mindaz, amit anyjuktól tanultak: egy hithű kommunistától, aki már a spanyol polgárháború alatt is arra bátorította a lányokat, hogy készítsenek babákat a szenvedő spanyol gyerekeknek. A szegénységben élő család a visszaemlékezések szerint befogadott holland és német menekülteket. 

Sokáig egy zsidó közösség mellett éltek, de innen 1940-ben menniük kellett, mert a helyi közösség vezetői attól féltek, hogy az ismerten kommunista család bajt hozhat majd az egész közösségre. Oversteegen elmondása szerint az összes ott élő embert később deportálták és meggyilkolták, sosem hallottak róluk többet. 

Freddie Dekker-Oversteegen, Truus Menger-Oversteegen és Mark Rutte miniszterelnök 2014-ben

A két lánytestvér eleinte szórólapok terjesztésével vett részt az ellenállásban, illetve plakátokat helyeztek ki, és hamar meg is kereste őket a haarlemi ellenállás vezetője, hogy csatlakozzanak hozzájuk, persze csak az anyjuk engedélyével. Ekkor jöttek a komolyabb feladatok, előbb a vasutak és hidak elleni robbantások, majd pedig a merényletek. 

Truus visszaemlékezése szerint Freddie volt az, aki elsőnek lőtt le valakit. Tragikus és nagyon nehéz élmény volt, és mindketten sírtak utána. Úgy érezték, hogy ez a feladat nem passzol senkihez, és megmérgez mindent, ami szép az életben. 

A lányok egy nyolctagú sejtben dolgoztak, de a visszaemlékezések szerint a három lány főleg külön mozgott. 

A háború után Truus művész lett, a háborúról szóló emlékeit dolgozta fel festményeken és szobrokon, az önéletrajza pedig népszerű kötet volt. 2016-ban halt meg, két évvel azután, hogy Mark Rutte miniszterelnök katonai kitüntetést adott át neki világháborús tetteiért. 

Freddie saját elmondása szerint a háború okozta traumákat családalapítással akarta feldolgozni: hamar férjhez ment és három gyereke lett. (Washington Post)