A németek többsége továbbra is hajlandó menekültek befogadására és úgy véli, hogy a menekültek gazdaságilag és kuturálisan is kedvező hatással vannak hazájukra, azonban a többség a befogadás korlátozását is fontosnak tartja - mutatta ki egy hétfőn ismertetett felmérés.

Az integrációs és migrációs folyamatok tanulmányozására közhasznú alapítványok által létrehozott független tudományos tanácsadó testület (Sachverständigenrat deutscher Stiftungen für Integration und Migration - SVR) Integrációs barométer 2018 (Integrationsbarometer 2018) című kutatásának fő megállapítása szerint az integrációs - társadalmi beilleszkedési, befogadási - légkör továbbra is stabil Németországban. 

A nem migránsok és migránsok együttélésének napi tapasztalatai sokkal jobbak, mint a politikai vitákból kibontakozó kép. 

Ez főleg azokra a vidékekre érvényes, amelyeken a kulturális sokszínűség a mindennapok része - áll a felmérés eredményeit összefoglaló közleményben, amely szerint a az ország keleti részén, a volt NDK területén kevésbé jónak ítélik az együttélést, mint Nyugaton, ami mindenekelőtt annak tulajdonítható, hogy az úgynevezett migrációs hátterű - bevándorló vagy bevándorló családból származó - emberek alacsonyabb aránya miatt kevesebb a kapcsolat a született németek és a bevándorlók között.

Az előbbi csoportban - az úgynevezett nem migrációs hátterű, azaz németnek született emberek körében - az ország egészét tekintve 60,4 százalék egyetért azzal az állítással, hogy Németországnak továbbra is be kell fogadnia menekülteket, még akkor is, ha az Európai Unió összes többi tagországa elzárkózik a befogadástól. Ugyanakkor szintén többségi, 57,7 százalékos a támogatottsága annak a követelésnek, hogy be kell vezetni egy felső határt a befogadásban.

A felmérés azt is kimutatta, hogy a született németek 70,6 százaléka szerint a menekültek hozzájárulnak hazájuk gazdasági fejlődéséhez, míg 28,7 százalék szerint a menekültek a jelenlegi létszámban veszélyt jelentenek Németország jólétére. A németországi lakosság valamennyi származási csoportját együttvéve szintén többségi vélemény, hogy a menekültek hosszabb távon Németország kulturális gazdagságát is növelik.

A migráció és a bűnözés összefüggésének heves politikai állásfoglalásokat ingerlő kérdését differenciáltan ítéli meg a német lakosság. A bevándorlást és a bevándorlókat általában véve, vagyis az utóbbi évtizedben érkezett migránsokat egy rétegként kezelve valamennyi származási csoportban kisebbségi, rendszerint 30 százalék alatti a támogatottsága annak a kijelentésnek, hogy a migráció miatt növekedik a bűnözés.

Az utóbbi években érkezett menekültekre vonatkoztatva viszont megosztottság mutatkozik. A nem migrációs hátterű lakosságban például 47,8 százalék egyetért azzal a kijelentéssel, hogy a befogadott menekültek növelik a bűnözést, 52,2 százalék pedig nem ért egyet, míg az EU-s társállamokból érkezett bevándorlók körében pedig 55,3 százalék egyetért, 44,7 százalék nem ért egyet ezzel az állítással.

Az Integrációs barométer 2018 kutatásban 9298 embert kérdeztek meg 2017 júliusa és a 2018 januárja között. A telefonos interjúkat német, angol, török, orosz, perzsa és arab nyelven készítették. Az adatok a lakosság 15 éven feletti részére, a nem migrációs és a migrációs hátterű csoportok egészére nézve reprezentatívak.   

Az SVR 2008-ban alakult meg, a többi között a Volkswagen, a Robert Bosch, a Bertelsmann és a Vodafone németországi közhasznú alapítványának támogatásával készít elemzéseket az integráció és a migráció témájában. (MTI)