Júliusban jelent meg a neten egy videó, amelyen katonák rángatnak két nőt egy földúton. Az egyik a hátán viszi a csecsemőjét, a másik kézen fogva vezeti a kislányát. A katonák bekötözik a szemüket, letérdeltetik őket a földre, a csecsemő belenéz a kamerába, aztán 22 lövéssel megölik mindannyiukat.

A BBC által közzétett felvételt itt lehet megnézni. A végét, vagyis magát a kivégzést levágták, de így is felkavaró lehet - figyelmeztetnek.

link Forrás

Gyakorlatilag semmit nem lehetett tudni a videóról. A fegyveresek szavai arra utalnak, hogy a nőket a Boko Haram nevű terrorszervezet segítőinek tartják, az egyenruha pedig arra, hogy valamilyen szervezett haderő tagjai. Az egyértelmű volt, hogy itt bármiféle ítélet nélkül gyilkoltak meg embereket, akik közül legalább a gyerekek biztosan ártatlanok voltak, és mindezt a lehető legtermészetesebb és legnyíltabb módon tették.

Ennyit lehetett tudni.

Aztán a neten elkezdett terjedni, hogy a kameruni hadsereg katonái az elkövetők, mire a kameruni kormány ezt fake news-nak nevezte, és közölte, hogy semmi köze az esethez, amely nem is Kamerunban történt.

A BBC Africa Eye ekkor vállalkozott rá, hogy pusztán fejlett képelemző módszerekkel választ ad a legfontosabb kérdésekre: Hol? Mikor? Ki? Az eredmény egy olyan 10 perces riport, amelyhez hasonlót nem sokat láttam.

Hol?

A videó első ránézésre semmit nem árul el róla, hol készült. A BBC munkatársai viszont bőven találtak nyomokat. Először a háttérben látható hegyek körvonalait vetették össze műholdképekkel, majd amikor egy helyi forrás tippje alapján megtalálták a helyszínt, a fákat, az épületeket és a földút vonalát is azonosították. Így már a lehető legnagyobb biztonsággal állíthatják, hogy

a kameruni kormány hazudott, a kivégzés az ország északi régiójában, egy Zelevet nevű falu mellett történt.

Pont azon a helyen, ahol a kameruni hadsereg harcol a Boko Haram ellen.

link Forrás

Mikor?

A videó idén júliusban tűnt fel, de azt nem lehetett tudni, mikor készült. Az újságírók ezért összevetettek különböző időpontban készült szatelitfelvételeket, és találtak egy olyan épületet, amely 2014 novembere után épült, és egy másikat, amelyet 2016 februárjára már leromboltak. Mivel mindkettő látható a videón, ezért a kivégzés a két időpont között történt.

Ezután a katonák által vetett árnyék dőlésszöge alapján szűkítették le az elkövetés idősávját 2015. március 20. és április 5. közöttre.

link Forrás

Kik?

A kameruni kormány azt állította, hogy a videón látható fegyvereket nem használják, az egyenruhákat nem hordják az ő katonáik. De a BBC beazonosította a fegyvereket, és a közösségi média képein, illetve a Channel4 helyszíni riportjában látható, hogy ilyeneket is viselnek

a térségben állomásozó kameruni katonák, akik nagy valószínűséggel a kivégzés végrehajtói.

link Forrás

A kormány meggondolta magát

Miután hetekig tagadott és fake news-ozott, a kameruni kormány kiadott egy közleményt, hogy 7 katonát őrizetbe vettek a videó miatt. A közleményben leírt nevek viszont újabb lehetőséget adtak a BBC-nek, hogy azonosítsa a tetteseket.

Háromnak közülük már tudjuk a nevét és ismerjük az arcát.

link Forrás

A kormányzati közlemény hangsúlyozza, hogy az eljárás alá vont katonákat is megilleti az ártatlanság vélelme és a tisztességes eljáráshoz való jog. A BBC azzal fejezi be a videót, hogy ezekre a két nő és a két gyerek hiába várt.

A videó mint fegyver

Ebben a konkrét ügyben tehát - minden bizonnyal a médiaérdeklődés hatására is - a kameruni kormány tett egy lépést a felelősségvállalás irányába. A BBC oknyomozása nem csak bizonyítékokkal szolgált, de nagyon-nagyon sok emberhez elért: csak az egész sztorit elmesélő Twitter threadet 1,5 millióan látták az első napon, és akkor még a későbbiekről, meg a facebookos és youtube-os elérésekről, illetve a tévés sugárzásról még nem is beszéltünk. Ezek után már nagyon nehéz lesz eltussolni az ügyet vagy felmenteni a katonákat a bírósági tárgyalás végén. De sajnos

nem lehet minden horrorvideó mellé BBC-t állítani.

A kameruni társadalom Afrikában bőven a fejlettebbek közé tartozik, de az országot megbénítja a nemzetközi felmérések szerint világszerte párját ritkító korrupció. Illetve az elmúlt két évben már egy de facto polgárháború is: az egykor brit fennhatóság alá tartozó északi tartományban szeparatisták próbálnak elszakadni az ország nagyobb, frankofón részétől.

A New York Times friss riportjában kiemelten kezelik azt a tendenciát, hogy bár a kormány és a lázadók is követtek el szörnyűségeket, de mindkét harcoló fél bőven terjeszt kamuvideókat is. A sokszor máshol és máskor készült, vagy éppen manipulált felvételekkel az ellenséget akarják lejáratni, illetve fanatizálni a lakosságot.

Ilyen helyzetben különösen fontos az igazság.