• Az áldozat néha könnyeivel küzdve, de rendkívül összeszedetten, kimérten vallott arról, hogy milyen hatással volt rá a trauma.
  
• A vádlott vörös fejjel üvöltve tagadott és vádolta karaktergyilkossággal az őt meghallgató bizottság demokrata tagjait.
  
• Christine Blasey Ford és Brett Kavanaugh meghallgatása után abban nem lettünk okosabbak, hogy mi történt, de erre eleve nem is volt esély.
  
• Az igazi kérdés, hogy a republikánusoknak mennyit ér az, hogy megszerezzék a többséget a Legfelsőbb Bíróságon.
  
• Erre napokon belül választ kaphatunk.
  
• Arra, hogy ezért milyen árat kell fizetniük, pedig a novemberi félidős választáson.
  
• Amit még akkor is elveszíthetnek a republikánusok, ha most meghátrálnak, vagyis az ő szempontjukból van értelme annak, hogy még most, gyorsan megválasszák az új főbírót.
  

Azt már előre sejteni lehetett, hogy ha egyikük nem omlik össze, és vallja be, hogy mindezidáig hazudott, akkor nem lehet igazságot tenni Christine Blasey Ford és Brett Kavanaugh, a kutató pszichológus és Donald Trump legfelsőbb bírósági bírójelöltje között. Előbbi azzal vádolta az utóbbit, hogy 1982 nyarán, még kamaszkorukban szexuális erőszakot követett el ellene. Utóbbi vehemensen tagadta ezt. A szobában, ahol Blasey Ford szerint az erőszak történt, még ott volt Kavanaugh cimborája, Mark Judge, aki határozottan nem emlékezett semmire. Blasey Ford azt nem tudta felidézni, hogy ki volt a másik két személy, aki a történtek idején a házban tartózkodott. Az ő szava állt szemben Kavanaughéval.

1991 óta nem látott ekkora drámát a közvélemény egy legfelsőbb bírósági jelölt meghallgatásakor. Akkor a Kavanaugh-hoz hasonlóan konzervatív Clarence Thomast vádolta szexuális zaklatással Anita Hill. A szenátus igazságügyi bizottságában, amely akkor és most is meghallgatta a feleket, 1991-ben még csak férfiak ültek, és a republikánus szenátor urak egy csepp kíméletet se mutattak Hill-lel szemben. Az azóta eltelt 27 év legalább arra elég volt, hogy ez most már eszébe se jusson a republikánusoknak, akiket még mindig kizárólag férfiak képviselnek a bizottságban. Blasey Ford faggatását ők inkább átengedték egy republikánus államügyésznek, Rachel Mitchellnek, aki Arizonában pont szexuális erőszak áldozataival foglalkozik, és ami tán még ennél is fontosabb, nő.

Blasey Ford meghallgatása így egész professzionális látszatot kapott. Mitchell nem próbálta ellentmondásokba keverni, nem támadta, nem kötekedett. A demokrata szenátorok pedig igyekeztek elébe menni a vélt republikánus védekezésnek, hogy Blasey Ford talán összekeverte valakivel a támadóját. Erről még szerda éjszaka, már csak órákkal a meghallgatás előtt kezdtek terjedni hírek, amikor a bizottság republikánus tagjai kiadtak egy dokumentumot saját oknyomozó munkájukról, melynek részeként két férfival is beszéltek, akik úgy hitték, hogy ők támadhatták meg Blasey Fordot, nem pedig Judge és Kavanaugh. Dick Durbin demokrata szenátor ezért rögtön az elején megkérdezte Blasey Fordtól, hogy mennyire biztos abban, hogy Kavanaugh támadta meg. "Száz százalékig" - válaszolta a pszichológusnő, aki aztán vallomásában a szakterület ismerőjeként hosszasan ecsetelte, hogyan égnek be a traumák emlékei az emberi agyba.

Blasey Ford néha könnyeivel küszködve, de higgadtan idézte fel a trauma emlékét, amely állítása szerint egész életén át kísértette. "A felcsattanó kacajuk, és hogy az én káromon mulatnak" - válaszolta a kérésre, hogy mi rázta meg a legjobban a történtekből. Elbeszélése szerint Kavanaugh és Ford a közeli country club medencéjénél töltött nap végén, ami után hirtelen ötletből mentek el egy házba bulizni, belökték őt egy szobába. Majd miután feltekerték a zenét, Kavanaugh lefogta, fogdosta, megpróbálta levetkőztetni, és közben befogta a száját is, hogy ne tudjon sikítani. Blasey Ford attól félt, hogy az elbeszélése szerint részeg Kavanaugh véletlenül megfojtja. Végül akkor tudott elmenekülni, amikor nagy röhögcsélve Judge is rájuk vetette magát, így legurultak az ágyról. Blasey Ford egy időre bezárkózott a fürdőszobába, majd kislisszolt a házból.

Blasey Fordon ugyan végig érezni lehetett, hogy mekkora megrázkódtatás neki a nyilvánosság elé állni a történetével, végig összeszedetten, a memória és az agy működését kutató pszichológusként gyakran tudományos részletességgel beszélt arról, hogy hogyan hatott rá a trauma. Meghallgatása után a New York Times beszámolója szerint némi pánik ült ki a republikánusokra, mert azon semmi olyan nem történt, amely kétségbe vonta volna a vádló igazát. Mitchell, az arizonai államügyésznő, aki nem támadta a tanút, ugyan azt nyilatkozta, hogy az elmondottak alapján nemhogy eljárást nem lehetne indítani, de még egy házkutatási parancshoz is kevés a vallomás, meghallgatása után még Kavanaugh barátai is elismerték, hogy Blasey Ford hitelesnek tűnt. A Times szerint a republikánusok közti üzenetváltásokban olyan szavak bukkantak fel, mint a "katasztrófa", és már azon kezdtek gondolkodni, hogy mi legyen a következő lépés, ha Kavanaugh jelölését visszavonják vagy elutasítják.

De ez nem tartott sokáig. Lindsey Graham, a dél-karolinai szenátor, aki a kampányban sokáig a demokraták kedvenc republikánusa volt Trump ellenes kirohanásaival, már Blasey Ford meghallgatása után őrjöngve mászkált a folyosón, és ezt a dühét Kavanaugh meghallgatásának elején egyből ki is élte. "Maguk csak tönkre akarják tenni ennek a fickónak az életét, hogy betöltetlen maradjon ez a bírósági hely annak reményében, hogy 2020-ban majd nyernek" - mondta, arra utalva, hogy ha a következő elnökválasztáson a demokraták nyernek, ők jelölhetnének főbírót.

Kavanaugh, aki ezidáig mindenek felett álló, hidegfejű jogásznak állította be magát nyilvános megjelenésein, szintén taktikát váltott. Vörös fejjel üvöltve kérte ki magának, hogy tönkreteszik az életét, közben pont olyan határozottan tagadta, hogy bármi történt volna, amilyen határozottan Blasey Ford állította, hogy Kavanaugh volt a támadója. A meghallgatásnak ebben a szakaszában a republikánusok már félreállították az arizonai államügyészt, a szenátorok már maguk kérdeztek, illetve inkább nyilatkoztatták ki, hogy Kavanaugh szerintük a demokraták lejáratásának, politikai játszmák áldozata.

"Kavanaugh bíró megmutatta Amerikának, hogy pontosan miért is őt jelöltem. Vallomása erőteljes, őszinte, lenyűgöző volt. A demokraták taktikája szégyenteljes, az egész ámítás volt azért, hogy késleltessenek, akadályozzanak és ellenáljanak. A szenátusnak szavaznia kell" - írta Kavanaugh meghallgatása után Twitterén Donald Trump.

A republikánusok rajta is vannak, hogy teljesítsék Trump utasítását, azt már közölték, hogy már ma, pénteken szavazni akarnak a bizottságban a jelöltről. Kavanaugh kinevezéséhez elvben a bizottságban és a szenátusban is megvan a többségük, de a bizottságban elég egy, a szenátusban pedig két republikánus megingása ahhoz, hogy kudarcot valljanak. És a bizottságban van egy, a szenátusban pedig három is, akik inognak. Jeff Flake, a bizottság ingadozó republikánusa a meghallgatások után arról beszélt, hogy "maradtak kételyek", amiken "soha nem is tudunk majd túllépni".

Hogy most mi lesz? Peter Baker a New York Timesban ezt úgy foglalta össze, hogy "akár kinevezik, akár nem, a csata nem itt ér véget. Öt hét múlva választás lesz, Kavanaugh bíró ügyében a közvélemény ítélőszéke dönt majd. És a Fox News felmérése szerint már a meghallgatás előtt is többen hittek Blasey Fordnak, mint Kavanaughnak".

A felmérések szerint a közvélemény amúgy pártpolitikai vonalon mélyen megosztottak a kérdésben. A közszolgálati rádió és televízió, az NPR és a PBS megbízásából készült felmérés szerint a republikánusok 59 százaléka hitt Kavanaughnak, 5 százalékuk Blasey Fordnak. A demokraták 56 százaléka hitt Blasey Fordnak, 8 százalékuk Kavanaughnak. A férfiak 32 százaléka a bírónak, 28 százaléka a vádlójának hitt. A nők 35 százaléka Blasey Fordnak, 20 százaléka Kavanaughnak. A legfontosabb választói csoportnak számító független nők 38 százaléka Ford, 16 százaléka Kavanaugh szavára adott. Ez nem sok jót feltételez a republikánusoknak a novemberi félidős választás előtt, ahol nagyon nagy esély van rá, hogy a demokraták visszavegyék a többséget a képviselőházban, és némi esély még arra is, hogy a szenátusban is.

Ez pedig talán megmagyarázza azt is, hogy mindezek ellenére miért akarják olyan gyorsan keresztül verni Kavanaugh jelölését a törvényhozáson. Mert bár ezzel talán a többségüket kockáztatják, Kavanaugh kinevezésével hosszú évekre garantálhatják a konzervatív többséget a Legfelsőbb Bíróságon. Kavanaugh ugyanis elkötelezett konzervatív, aki ráadásul a konzervatív és liberális oldal között ingadozó, a döntő szavazatot jelentő Anthony Kennedy helyét venné át a bíróságon.

(A cikkhez a New York Times élő közvetítését, riportjait és elemzéseit használtam fel)