A klímaváltozás egészségügyi hatásairól jelentetett meg tanulmányt Málnási Tibor, az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársa és Bobvos János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának osztályvezetője a Magyar Tudomány szeptemberi, tematikus számában. Kutatásaik során arra jutottak, hogy a globális felmelegedésből a felmelegedés jelenti a legnagyobb egészségügyi kockázatot Magyarországon.

Mint azt 2003-ban megtapasztalhattuk, amikor a hosszú kánikula hetvenezer ember halálát okozta Európa-szerte, a hőségnek önmagában is rossz hatása van az emberek egészségére. De a szerzők szerint " változás várhatóan befolyásolni fogja egyes állati közvetítők (rovarok, rágcsálók) által terjesztett fertőző betegségek térbeli és időbeli megjelenését is".

A kutatók szerint Magyarországon elsősorban a kullancsok terjesztette Lyme-kór fog gyakoribbá válni, de megjelennek egyes szúnyogok által terjesztett betegségek is.

Emellett a hőségben az ételek is romlékonyabbak, vagy ahogy ők fogalmaztak, "a növekvő hőmérséklet hatására gyakoribbá válhatnak egyes mikrobiális eredetű élelmiszer-fertőzések és -mérgezések, amelyekért elsősorban a penészgombák mikotoxin-tartalma felelős". A penészesedés főként a gabona-, olajosmag-, szárazgyümölcs-termékek esetében jelent kiemelt veszélyt.

A klímaváltozás hatni fog az allergén növények térbeli és időbeli elterjedésére is. Az enyhébb telek után akár egy hónappal is korábban kezdődhet a pollenszezon január közepén, és a parlagfű, a legtovább virágzó gyom akár november közepéig is szórhatja virágporát. Új, allergén növényfajok jelennek meg, például a parlagi rézgyom és a falgyom, amelyek jelentősége ma még kevéssé ismert.

A szerzők szerint a hatások mérséklésére az egészségügyi ellátó rendszernek is fel kell készülnie. És nem csupán az esetek kezelésében, hanem a kórházak nyújtotta körülményekben is: mint írták, alapvető, hogy "megfelelő belső hőmérséklet legyen az intézményekben". Elsődlegesen fontosnak nevezik a betegek szempontjából nemcsak az intenzív kezelést nyújtó egységekben, hanem a sebészeti, égési és egyéb sérülteket ellátó osztályokon, valamint a krónikus betegeket kezelő osztályok légkondicionáló berendezésekkel való felszerelését, növelve a jelenlegi 30 százalékos ellátottság. (Via MTI)