A migráció és a gazdaság állapota húzhatja le a bajor konzervatívokat (csak nem pont azért, amiért elsőre gondolnád)

Vasárnap folytatódhat a német belpolitikai erőviszonyok felfordulása: a legkülönfélébb közvélemény-kutatások egybehangzóan arra számítanak, hogy a bajorországi törvényhozási választásokon évtizedes mélypontra kerülhet a Keresztényszociális Unió (CSU) támogatottsága. 

A CSU több egyszerű pártnál Bajorországban, sok szempontból szinte az államot jelenti: a tartományt 1962 óta egyetlen ciklusnyi megszakítással (2008-2013) egyedül, abszolút többséggel kormányozták, 140 ezer párttagjuk van, a közszolgák kétharmada a soraikból kerül ki. Most viszont az előrejelzések szerint 40 százalék alá eshet a támogatottságuk, ami az ötvenes évek óta nem tapasztalt rossz eredmény lenne. 

A felmérések szerint a választásnak két győztese lehet: egyrészt a szélsőjobboldali AfD, amely a története során először küldhet képviselőt a tartományi parlamentbe, másrészt és jelentősebb részben pedig a baloldali Zöldek Párt is: egyes előrejelzések szerint akár 19 százalékot is szerezhetnek, ami duplája a 2013-as eredményünek. Ha ez tényleg így lesz, akkor az országosan is egyre népszerűbb és jobban szereplő Zöldek megelőzheti a szociáldemokratákat, és mivel valószínűsíthető, hogy a tartományt 60 éve vezető CSU nem szerez abszolút többséget, a legesélyesebb jelöltek lehetnek koalíciókötésre. 

A CSU persze a legerősebb párt lesz a vasárnapi választások után is Bajorországban, ezt nem is vitatja senki. Mégis, a német elemzők sora beszél arról, hogy karasztrófával felérő győzelem lehet a konzervatívok számára, ha 40 százalék alatt végeznek. A Spiegel egy helyszíni riportja szerint a migráció és a gazdaság állapota a két legfontosabb ok, ami a CSU megrogyásához vezethet. 

Ez persze önmagában még nem is lenne furcsa, Európa-szerte számos olyan mainstream párt van, melynek népszerűsége épp a migráció és a gazdaság helyzete miatt roppant meg. Csakhogy Bajorország esetében van egy jelentős csavar: 

a gondot a belföldi migráció és a túl jó gazdasági helyzet jelentheti. 

Bajorország ma nemcsak Németország, de egész Európa egyik leggazdagabb régiója. Nem volt ez mindig így: Németország gazdasági súlypontja mindig északabbra volt: a kereskedelemé a tengerparti városokban, az iparé a Ruhr-vidéken. A második világháború után a bajoroké volt a legszegényebb német állam, az emberek többsége mezőgazdaságból élt. És a CSU volt az, amelyik több mint fél évszázadon át kormányozva a tartományt, előbb az autóipar, majd a hightech-ipar révén a német gazdaság központjává tette. 

Ez a gazdasági fellendülés azóta is töretlen: első ránézésre nincs olyan gazdasági mutató, ami indokolná a kormányzópárt népszerűségének esését. Nő a gazdaság, alacsony a munkanélküliség. Nem véletlen, hogy látva a CSU jelenkori válságát, a párthoz régóta kötődő elemzők csak teljes abszurditásként tudják jellemezi a helyzetet. 

Horst Seehofer és Markus Soeder.Fotó: Frank Hoermann/SVEN SIMON/Picture-Alliance/AFP

A Spiegel cikkéből az is kiderül, hogy a párt vezetői sem igazán értik, mi történik a tartományban. Évtizedekig biztos receptnek tűnt, hogy legyen rendben a gazdaság, és utána már nem lehet nagy gond. Nem véletlen, hogy a lapnak nyilatkozó pártvezetők közül akadt, aki a CSU testvérpártjának, a CDU-nak vezetőjére, Angela Merkelre próbálta fogni a népszerűségvesztést. Merkel menekült- és bevándorláspolitikája közismerten népszerűtlen a német jobboldal egyes részein, és vannak, akik elhibázottnak tartják, hogy a CSU-t vezető Horst Seehofer végül kiegyezett Merkellel a szövetségi kormányban. 

De német elemzők szerint nem lehet egyszerűen Merkel politikája felől magyarázni a CSU mélyrepülését: legalább ennyit számít az is, hogy az elmúlt évtizedben Bajorország sokat változott: a tartományba rengetegen költöztek, elsősorban Németország más részeiről. A jól teljesítő gazdaság vonzó volt a magasan képzett munkaerő számára, az újonnan betelepülőkkel viszont átalakult a helyi társadalom szerkezete, megváltoztak a közösen vallott értékek is. 

Nemcsak a migrációról van szó: a közelmúlt közvélemény-kutatásaiból látni hogy egy sor kérdésben többé már nem a hagyományos konzervatív/keresztény értékek a meghatározóak: a megújuló energiáktól kezdve az oktatási kérdéseken át a a melegek jogegyenlőségééig terjednek a változások. Ahogy a Spiegel riportja fogalmaz, a bajor társadalom jóval szekulárisabb, individuálisabb, modernebb és németebb lett, mint amit a CSU szeret erről gondolni. 

A CSU irányítása alatt gazdaságilag felvirágzott tartomány népessége is jelentősen megnőtt: az első CSU-s tartományi miniszterelnök idején, 1945-ben 8 millióan laktak itt, ma meg már 13 millióan. És az ide költöző németeknek nem feltétlen jelentettek sokat a bajor hagyományok, se a CSU által vallott értékek.

Erről beszélt a párt nagy öregje, tiszteletbeli elnöke, Edmund Stoiber is, amikor azt mondta, hogy a tartomány gazdasági fejlődése révén egyedülálló vándormozgalom bontakozott ki, Németország minden szegletéből tíz év alatt több mint egymillióan jöttek, és nem tudhatja közülük mindenki, hogy a CSU-nak milyen nagy része van Bajorország sikerében. 

A jelenlegi tartományi miniszterelnök, Markus Söder a visszaesésre csak olyan okokat tudott sorolni a Spiegel újságírójának, amivel szerinte most nem tudnak mit kezdeni: szerinte például a CSU lemaradt a digitalizáció terén, ráadásul ahogy nő az online terek jelentősége, úgy lesz egyre több ember benyomása az, hogy rosszul mennek helyben a dolgok. Söder szerint így alakulhatott ki az a paradox helyzet, hogy miközben a tartományban ma jobban élnek, mint valaha, a társadalom mégis jóval megosztottabb lett. 

CSU-s tartományi miniszterek az Oktoberfesten.Fotó: Alexander Pohl/NurPhoto

A bajor városokba áramló magasan képzett, jól fizetett munkaerő jelentősen felnyomta az ingatlanárakat, így sokan, akik kétkezi és szolgáltató munkát végeznek ezekben a városokban, többé nem tudják megoldani, hogy helyben éljenek, és ingázni kényszerülnek. Hasonló problémával Európa számos nagyvárosa küzd, de a CSU lakosságai fórumain – írja a Spiegel – visszatérő vélemény, hogy ilyesmi nem fordulhatott elő, amíg a párt legismertebb vezetője, Franz Josef Strauss irányította a tartományt a hetvenes és nyolcvanas években. A kétezres évek CSU-ja viszont tárt karokkal fogadta a globalizációval érkező cégeket, és vannak, akik szerint ezzel kezdődött az eltávolódás a helyben élő emberek mindennapjaitól. És visszatérő vélemény, hogy miközben a CSU modernizálta az államot, a párt modernizációja elmaradt: még mindig középkorú és idősebb fehér férfiak pártjának tűnnek, a kampányban például alig kaptak szerepet nők. Ez pedig szintén visszahathat az egyre kozmopolitább bajor városi polgárságnál. 

Számíthatott az is, hogy a CSU mindkét irányból, balról és jobbról is új hangon megszólaló kihívókat kapott: egyrészt a párt szavazói között akadtak olyan liberális keresztények, akik nem nézték jó szemmel a párt vezetőinek erősen menekültellenes retorikáját 2015 után. A Spiegel riportjában meg is szólal egy olyan szavazó, aki azért pártolt át a Zöldekhez, mert keresztény hitével nem volt összeegyeztethető, ahogy a párt a menekültkérdéshez hozzáállt. (Illetve számított az is, hogy amikor ezt levélben szóvá tette a pártvezetés felé, semmiféle választ nem kapott, míg amikor a Zöldek helyi vezetőjével vette fel a kapcsolatot, rögtön visszaírtak neki.)

Másrészt viszont ott az AfD, amely jobbról előzné a CSU-t. Ráadásul szerintük nem is csak a menekültkérdésre lehet kampányt építeni: egyrészt a hatalomba belekényelmesedett CSU háza táján bőven akadnak apróbb botrányok, például közeli cégeknek kiutalt megbízások vagy tanácsadónak felvett feleségek. 

A Zöldek bajor vezetői, Katharina Schulze és Ludwig Hartmann.Fotó: Alexander Pohl/NurPhoto

Az AfD helyi vezetője, a 40 éves Katrin Ebner-Steiner úgy látja, Horst Seehofer is nagy szolgálatot tett nekik, amikor a bevándorlást tette központi kérdéssé, miközben mindenki pontosan tudhatta, hogy ez egy olyan téma, amiben az AfD tudja dominálni a közbeszédet, és helyben sokkal jobban járt volna a CSU, ha más kérdésekre fókuszálnak. 

Pár nappal a választások előtt a választók még mintegy ötöde volt bizonytalan, de ha minden az előrejelzések szerint alakul, akkor jöhet a CSU-Zöldek koalíció, amit a választók mintegy fele támogatna. És ha végül össze is jön egy ilyen együttműködés, biztos, hogy lesznek konfliktusos területek, például a környezetvédelmi és a gazdasági kérdések terén.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.