Hol támad a kultúra?

Kinek van bátorsága Bach után minden hangnemben egy prelúdiumot írni? Voltak jó páran a zene történetében, Chopin például, aki valóságos divatot indított el, követte őt Debussy és Sosztakovics, most pedig, úgy tűnik, Wolf Péteren a sor. Tavaly Artisjus-életműdíjat kapott, fesztelenül mozog a könnyű és a komoly műfajok határvidékén (mindenki a Vuk zenéjéről ismeri, pedig írt rengeteg klasszikus darabot is). Wolf-temperiertes Klavier című sorozata október 13-án (szombaton) először szólal meg teljes egészében: a rendkívül invenciózus, Chopint, Debussyt és Bachot is megidéző, de olykor slágerekkel is kokettáló zongoraciklust Balog József mutatja be. Róla elég annyit tudni, hogy a csillagokat is képes lezongorázni az égről. És erre a képességére komoly szüksége lesz a koncerten.

Képes vagy ellenállni a tükörképednek? Kipróbálhatod, október 13-ig a Madách téren. Ott áll egy vadászles, Márkus Sándor installációja: kívül tükröződik, belülről átlátszó. Nézd meg magad, vagy mássz be, és nézd meg, hogy mások miként nézik meg magukat. Aztán gondolj arra, hogy mások milyennek láthatnak téged kívülről, vagy arra, hogy te milyennek látod magad belülről. Vagy kívülről. Akárhogy is: nézz és láss.

Azt hitted, hogy Toldi Miklós menő volt? Ő csak a Budára vezető utat mutatta meg egy jókora doronggal, a barcelonai születésű cirkuszművész, Joan Català azonban úgy játszik egy négyméteres fatörzzsel bármely város bármely közterén, ahogy Tom játszott Jerryvel (vagy fordítva). Október 15-én, 16-én és 17-én a Corvin sétányon, a Szabó Ervin téren és az Eiffel téren változtatja cirkusszá Budapestet, bevonva a közönséget, egyetlen furkóból építve fel egy egész univerzumot.

Megtörtént már a kulturális apokalipszis, vagy előttünk áll még? A Fugato Orchestra és a Duna Táncműhely közös produkciója (Rezonancia 451) kísérlet: miként képes újjászületni a kultúra mindazokból a nyomokból, amelyek a teljes összeomlás után megmaradnak? Alpár Balázs zenéje a legkülönfélébb stíluselemeket használja (crossovernek is nevezhetnénk, ha a különböző alkotórészekből nem valami sajátosan egyedi stílus jönne létre), Juhász Zsolt koreográfiája pedig a zenekar tagjaira is építve hoz létre izgalmas táncnyelvet. Káosz és rend, felszín és mélység, érték és látszat – ilyesféle ellentétpárokra épül a zenei és táncos dramaturgia. Október 16-án a Várkert Bazárban.

Az elfelejtett álmok barlangja. Ezt a címet kapta Werner Herzog 2010-es filmje, amely a szó legszorosabb értelmében időutazásra csábít. Nem sci-firől van szó, hanem dokumentumfilmről: az 1994-ben felfedezett dél-francia barlangról szól, ahol az emberiség történetének legősibb rajzait őrzik a falak. Alig 30 000 évesek. A barlang nem látogatható, Herzog 3D-s filmje révén azonban virtuálisan mégis bejuthatunk. A filmhez – amely 96%-on áll a Rotten Tomatoes oldalon – a kortárs holland zeneszerző-csellista, Ernst Reijseger komponált zenét (Herzog rajong érte). Október 18-án az Urániában meg lehet hallgatni a zenét (maga Reijseger is ott lesz, játszik az együttesben). Ja persze, a filmet is vetítik.

Tombol a kortárs irodalom, negyven kiadó tolong október 18-tól 21-ig a Margó Fesztiválon a Várkert Bazárban. Itt lesz a a francia Catherine Millet, a norvég Roy Jacobsen, az amerikai Susan Faludi, a német Maxim Leo, Abbas Khider és Akos Doma. Új könyvvel jelentkezik Al Ghaoui Hesna, Cserna-Szabó András, Dragomán György, Gárdos Péter, Lackfi János, Máté Gábor, Nyáry Krisztián, Simon Márton, Tóth Krisztina és Varró Dániel. Fellép Nádas Péter, lesz Krasznahorkai-portréfilm, Margó-díj átadás és persze könyvek és könyvek és könyvek.
Az író ír és dedikál, a kritikus kritizál, az olvasó olvas és lelkesedik.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.